Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 7. A folyamatos vízhozammérés egyéb műtárgyai
zik el úgy, hogy a forgórész belelóg a csőbe, ahol még rendezett áramlás van. A hitelesítési görbét a csőátmérő és a forgórész átmérője függvényében adják meg (a számlálómű skálája esetleg mindjárt vízmennyiségre készül). A műszert legalább a cső átmérőjének ötszöröséig egyenes szakasznak kell megelőznie. A műszer érzékeny az uszadékra és a szándékos rongálásra. 7.4 KÜLÖNLEGES VÍZHOZAMMÉRÖ MŰTÁRGYAK Az előző fejezetekben áttekintettük a mérőműtárgyak legfontosabb típusait, amelyekre nézve a mérőmagasság és a vízhozam közötti összefüggés többé-kevésbé előre ismert. Nem foglalkoztunk azonban még azzal az esettel, amikor a feladat jellege teljesen egyedi, esetleg kombinált mérőműtárgy létesítését kívánja meg. Természetes kisvízfolyásaink jellege eleve olyan, hogy igen tág határok között változó vízhozamokat kell mérni, és így a műtárgy szelvényével igazodni kell a mederszelvényhez és a vízhozamok eloszlásához. Így születnek meg az összetett, ún. kompaund-mű- tárgyak, ahol más műtárgytípus méri a kisvízi és a nagyvízi hozamokat. Előfordulhat, hogy csak a kisvízi hozamok mérése kívánja meg a műtárgy létesítését és a nagyvízi hozamok a mederben vízhozamgörbe révén már jól megfoghatók. Nehéz erre az esetre általános szabályokat adni, inkább csak néhány példát ismertetünk, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tapasztalatait foglaljuk össze a vízrajzi észlelőhálózatban az elmúlt 10 évben beépített műtárgyak alapján [31, 38, 2], A folyamatos vízhozam meghatározás szempontjából igen jelentős — és sajnos legtöbb helyen változó — tényező a meder alakja és nagysága. A mederváltozás a vízhozamgörbét is módosítja. Bonyolítja a kérdést, hogy a szelvény környezetében beállott változások is hatnak a vizsgált szelvényre, méghozzá nem közvetlen mederváltozás alakjában. A szelvénybeli változások elég sűrű vízhozammérés esetén kimutathatók és a vízhozamgörbe változtatásával figyelembe vehetők. Mindennek ellenére, havonta egyszeri ellenőrző mérés esetén, még állandó irányzatú, folyamatos mederváltozás esetén is— száraz hónap középvízhozamában — 50—70% hiba lehetséges. Kisvízfolyásoknál az árhullámok okozta mederváltozás jelentősége igen nagy. A heves vízjárású kisvízfolyásokon a vízszállítás nagy részét adó árhullámok a mederben gyökeresen változást okozhatnak. Ha a meder megfigyelése nem elég folyamatos, egyes árhullámok következményeit észre sem vesszük. Puskás Tamás kimutatta, hogy a Völgy ségi patak sióagárdi szelvényében a vízhozamnyilvántartás napi értékeibe 100—250%, a havi közép vízhozamokba 10—100%, az évi középvízhozamba 17% hiba került volna akkor, ha egy árhullám következtében előálló mederváltozást figyelmen kívül hagytak volna. A folyamatos vízállás-észlelés hiánya következtében viszont gyakran egész árhullámok kimaradnak az észlelésből, s így semmi sem figyelmeztet a mederváltozás veszélyére. 429
