Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 7. A folyamatos vízhozammérés egyéb műtárgyai
A vízfolyások medrének benőttsége és a belőle következő duzzasztó hatás az év folyamán változik. Már többen rámutattak, hogy a növényzettől mentes mérőszelvényre megállapított vízhozamgörbe használata a benőtt mederre 100%-ot meghaladó hibákat eredményezhet a naponkénti vízhozamok meghatározásában (Gerje-árok, Cegléd; Hejő-patak, Tapolca- fürdői szelvény). A növényzet a vízhozamgörbe alakját is befolyásolhatja, a vízhozamgörbén a partok benövésének megfelelő vízállásnál töréspont van, amely az évi átlagos vízbőségnek megfelelően változik. A vízhozamgörbe pontosságát, azonban nemcsak magában a szelvényben végbemenő természetes vagy mesterséges mederváltozások rontják, hanem befolyásolják azt a szelvény alatt bekövetkező feltöltődések és medersüllyedések is. Ezek visszaduzzasztása időben változó, minden vízállásnál más és más, és hatásuk esésváltozásként jelentkezik. A kisvízfolyásokon épült műtárgyak (malmok, duzzasztók, vízkivételek) működése ugyancsak esésváltozást okoz. Mindezeket pedig még a lehető leggyakoribb szelvényfelvétel segítségével sem lehet kimutatni. Ha a nyilvántartási szelvényt a korszerű külföldi gyakorlathoz hasonlóan úgy alakítjuk ki, hogy a folyásirány szerint alatta — legalább kis- és középvíznél — vízugrás jön létre, az esésváltozások hatását is kiküszöbölhetjük. A vízugrás következtében kialakuló rohanó mozgás az alvíz változásaitól függetleníti a felvizet, s így a felső vízben elhelyezett vízmércén csak a felülről jövő hatások, a valóságos vízhozam változások jelentkeznek. Tehát az előbbiekben felsorolt változások káros hatását állandó szelvény létesítésével részben kiküszöbölhetjük. Ha a szelvény alakjánál fogva nem enged kimosást és lerakódást, a szelvénybeli mederváltozások hatása teljesen, a növényzet hatása pedig majdnem teljesen eltűnik. A jól szerkesztett mérőműtárgy segítségével a felette elhelyezett vízmérce vízhozamgörbéje — az eséstől, azaz az alsóbb mederszakasz változásaitól független, — a szelvény alakjának rögzítése révén, a mederváltozástól is függetlenített, — az elméleti elgondolások alapján ellenőrizhető és tájékoztató jelleggel előre megszerkeszthető, — kevés közvetlen mérés alapján és pontosan meghatározható, — hosszú ideig állandó és érvényessége évi 1—2 méréssel ellenőrizhető. Először a má's célból épült műtárgyak átalakításáról, majd az új műtárgyak építéséről írunk. A hazai patakszabályozás legismertebb műtárgya az eséscsökkentő fenéklépcső, melyet 50 cm-nél nagyobb szintkülönbségeknél alkalmaznak. Szóba jön mint torkolati mű is. Általában trapéz szelvényű és a felette levő csatornaszakasz fenékszélességével és rézsűhajlásával egyező méretű. Egyes esetekben a fenékszélességet valamivel kisebbre választják. Legelterjedtebb az 1—2 m fenékszélességű, 1 : 1,5 rézsűhajlású fenéklépcső. E fenéklépcsőkön a legkisebb vizek egész kis vízmélységgel, egyenetlen felszínnel buknak át. A kis vízmélységekben sebességmérő szárnnyal a hitelesítést 430
