Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 3. A mérőműtárgyak méretezése a vízhozamtartósságok és a tűrések figyelembevételével

5. Ha Hf — Hm„ <--H/ és a mérőakna jól elhelyezhető, a D méret

megfelel. Ellenkező esetben nyilvánvalóan a Hmax értékének csökkentésére, azaz D növelésére, és így a tűrés vagy a mérhető legkisebb vízhozam növelésére kell sor kerüljön. Ugyanez a helyzet ha az esésveszteség meg nem engedhetően nagy lenne.

3.4 AZ ALULRÓL BEFOLYÄSOLÄS HATÁSA

A szabad átfolyásra tervezett műtárgynál is előállhat különleges esetben alulról befolyásolás, és ilyenkor kénytelenek vagyunk ezt számításba venni. Ha az alvíz hatását nem tudjuk teljesen kiküszöbölni, vagyis az bizonyos vízhozam tartományban visszahat, vagy figyelembe kell venni a vízmennyiség meghatározásánál ezt a hibát, vagy becsülni kell tudni nagyságát.

Az alulról befolyásolásból eredő hibának az évi vízmennyiségre gyakorolt hatását szintén a tartóssági görbe segítségével határozhatjuk meg

(III—3.3. ábra). Attól a ponttól, ahol a transzformált alvízi vízhozamgörbe a mérőműtárgy szabad átfolyáshoz tartozó vízhozamgörbéjét metszi, az alvíz hatására AQ értékkel csökken a vízszállítás a szabad átfolyáshoz képest. (Ez a AQ érték a mérő- műtárgy ún. Lamoen-görbe seregéből határozható meg). A AQ vízhozamcsökkenésnek a vízho- zamtartóssági ábrán is egy görbe szakasz felel meg, illetve a régi és új görbe közötti terület a AV vízmennyiség megváltozásával arányos. Az alulról befolyásolás figyelmen kívül hagyásából származó relatív hiba tehát a AVjV értékkel számítható. Általában azt tartják, hogy néhány százalékos ilyen eltérés folyásolás bonyolultabb számításától eltekinthetünk (legalább az évi vízmennyiségben).

356

III—3.3. ábra. Az alulról befolyásolás hatása