Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 4. Mérőbukók
4. MÉRŐBUKÖK A folyamatos vízhozammérés legrégebben ismert műtárgyai a bukógátak, amelyek nyílt mederben igen változatos formában és méretben szinte a vízépítési, vízhozammérési feladatok minden vízhozam nagyságrendje mellett alkalmazhatók. Általában minden bukógát felhasználható mérés céljára, legfeljebb helyszíni hitelesítés szükséges a vízhozam és a mérőmagasság közötti kapcsolat meghatározásához. A mérőbukók a bukógátaknak kifejezetten mérés céljából épülő típusai, amelyekre nézve a vízhozam és a mérőmagasság közötti kapcsolatot megállapították és az az előírt jellemző méretek betartása esetén állandónak tekinthető. A bukógát a nyílt meder fenekére épített olyan akadály, amely felett a víz szintje megemelkedik, hogy az akadály fölött a víz átbukhasson. Az átbukás gyakorlati feladatoknál hidraulikailag permanens, hirtelen változó vízmozgásként lehet felfogni. A mérőmagasság — szabad átbukásnál — a korona feletti felvízi vízmélység, az átbukási magasság. 4.1 MÉRŐBUKÓFAJTÁK jellemzői A bukógátakat (III—4.1. ábra) számos szempont szerint lehet osztályozni [26, 48], Jelen esetben az osztályozásnak azokat a csoportjait ismertetjük, amelyek kifejezetten a mérőbukóknál fontosak. A bukókorona vastagsága szerint a bukó lehet éles szélű, széles koro- nájú vagy széles küszöbű. Kifejezetten mérésre inkább az éles szélűek terjedtek el, de természetes vízfolyásokban főleg az utóbbi években gyakran létesítenek széles küszöbűt is. A bukó keresztmetszet alakja szerint lehet éles szélű, gyakorlati vo- nalozású, hidraulikailag kedvező. Mivel az egységesítés az éles szélűekre nézve könnyebb, főleg ezeket alkalmazzák mérésre. A mederbe való beépítés szerint vannak fenékszűkítéses (oldalszűkítés nélküli), oldalszűkítéses és fenék- és oldalszűkítéses bukók. A mérőbukók sorában az oldalszűkítés nélküli és oldalszűkítéses típusok egyaránt elterjedtek. A korona vízszintes síkbeli helyzete alapján a mérőbukók szinte kivétel nélkül a keresztbukók közé sorolhatók, azaz a műtárgyat a vízfolyásra merőlegesen építik be. Az átfolyási nyílás alakja alapján a négyszög, háromszög, trapéz, kör, görbe vonal és összetett, törtszelvényű bukókat különböztetik meg. Általában az átfolyási nyílás alakja szerint szétválasztva nevezték el egyes alkalmazókról a mérőbukókat. Eleinte az elnevezés csak szigorúan kötött méretűekre vonatkozott, később az elnevezést általánosították az éles szélű bukók egyes átfolyási szelvényalakjaira, nevezetesen négyszögszelvényű, oldalkontrakció nélküli: a Bazin-féle; négyszögszelvényű, oldalkontrakciós: a Poncelet-féle; háromszögszelvényű, a Thomson-féle; és a trapézszelvényű, a Cipoletti-féle. 357
