Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 4. A vízhozammérés költségei és gazdaságossága

A feldolgozást elősegítő naplók ritkán emésztenek jelentős költséget.

A feldolgozás költségei igen változatosak. Napjainkban a számítógépes módszerek kezdenek elterjedni és ezzel együtt az emberi munka költségeit a számítógép üzemköltségei váltják fel. A gépüzemórák hazai ára a számításokra szóba jöhető gépeknél 1500—6000 Ft-ra tehető. A speciális programok összeállítása és kipróbálása néha tetemes előkészítő munkát kíván (mintát mutatunk be a III—8.3 fejezetben).

4.2 A VÍZHOZAMMÉRÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A vízhozammérés költségeit általában a gazdaságossági számításokhoz a mért vízhozam egységére vonatkoztatjuk, azaz 1 m3 víz megmérésének költségét szoktuk meghatározni.

Ehhez szükséges ismernünk az amortizáció költségét. Műtárgyakra vonatkozóan 25 év, berendezésekre vonatkozóan 10—25 év, műszerekre vonatkoztatva 5—10 év a célszerű amortizációs idő, ha rájuk vonatkozóan egyéb előírás nincs. Az üzemi költségeket általában már eleve éves viszonylatban állapítják meg. Ennek megfelelően

k (Ft/m3) = f - - V

ahol B a beruházási költsége, t az amortizációs idő (esetleg a beruházás egyes részére különböző, és ekkor A’Bj/t; szerepel a számláló első tagjaként), Ü az évi üzemköltség és V az átlagos évben mért vízmennyiség.

A k költség értéket két tényezőhöz lehet viszonyítani, hogy a gazdaságosságról képet kapjunk. Amennyiben a mérés révén víz takarítható meg, akkor a viszonylagos megtakarítás az 1 m3 víz árával megszorozva, kapjuk az 1 m3-re eső megtakarítást, kj-et. Ha k{ > k, a mérés feltétlenül gazdaságos. Vízhiány esetén, ha 7q *< k, akkor is célszerű lehet a mérés.

A másik viszonyítási alap, az 1 m3 víz K árára vetít. Ha k/K értéke kicsi, a mérés gazdaságosnak tűnik.

Természetesen lehetnek esetek, amikor a mérés gazdaságosságáról egyáltalán nem beszélhetünk, mert a mérés tényét közvetlenül műszaki szempontok indokolják. A különböző módszerek között gazdaságosság szempontjából ekkor a K költségek alapján lehet dönteni, míg a megoldást más helyeken végzett mérési feladatokkal összevetve a k fajlagos költség alapján lehet megítélni.

34