Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

A további szelvénytípusok közül a lehetőséghez képest minden esetben burkoltat válasszunk, minél kevesebb törésponttal, és minden pontján a mérőrudazat könnyen megtámasztható legyen. Elkerülendő az iszapos, benőtt meder, vagy ahol a sebességeloszlás nagyon egyenetlen, esetleg holtterek, visszafolyások vannak. Amennyiben a felvíz kellő sebességgel folyik, célszerű a mérési szelvényt ott megválasztani, mivel a műtárgy duzzasztó hatása miatt általában a felvizen kisebb pulzációra számíthatunk, mint az alvizen. A gyakorlatban azonban a felvizen való mérést akadályozza a műtárgyak helyszínrajzi elrendezése, a feliszapolódás veszélye és a gyakori holttér és örvénylés.

Amennyiben erős örvénylés, benőttség, feliszapolódás, mérőhely hiány, kis keresztszelvény, gyors mérés szükségessége a változások miatt, vagy egyéb ok akadályozza ä forgóműves sebességmérő használatát, más mérési módot kell választani.

Egyes kedvező esetben alkalmazásra kerülhet a zárási hullámmal való mérés. Feltétele a hosszú, azonos keresztmetszetű, egyenes csatorna és a gyors elzárás lehetősége. Ez a mérés igen gyorsan végezhető el. A szelvény nagyságát csak a gyors elzárás szükségessége korlátozza.

Erősen örvénylő, holtteres, benőtt vízfolyásokon, vagy mérési szelvény hiányában szükség esetén jelzőanyagok alkalmazásán alapuló ún. kémiai vízhozammérés jöhet szóba. Előnye, hogy a legkülönbözőbb körülmények közt alkalmazható a legkisebb szelvényektől közepes nagyságú szelvényekig. Kellő pontosság eléréshez azonban nagy körültekintésre és felszerelésre van szükség. Tömeges mérésre nem alkalmas, viszont különleges feladatok elvégzésére, áramkép felvételére, lefolyási idő meghatározásra, átfolyási idő mérésre használható.

Kis műtárgyak, dudák, tiltok stb. hitelesítésére jól használható mérési eszközök a hordozható bukók, mérőnyílások, Venturi-csatornák. A megfelelően méretezett és elkészített mérőkkel a méréseket viszonylag gyorsan és biztosan nagy tömegben is el lehet végezni.

Igen kis vízhozamok mérésénél, csövekből kifolyó víz meghatározására alkalmazni lehet a köbözést és a danaidával való mérést.

A tervek alapján kell meghatározni a méréseknél feljegyzendő és a hitelesítés használatához szükséges észlelendő adatokat, paramétereket. A műtárgy átfolyási típusa és jellege szerint észlelendő az alvíz és a felvíz úgy, hogy azokból nyomáskülönbség legyen számítható, és a vízállások rögzítve legyenek a műtárgyhoz képest is. Meg kell határozni az esetleg meglevő vízmércék pontos helyét, és ki kell jelölni a mércék célszerű helyét, hogy hitelesítésnél ott ideiglenes mércét helyezzenek el az összehasonlítás lehetőségének biztosítására. A várható vízállás és vízhozam-ingadozás alapján meg kell választani a mércék hosszát és a mércebeosztás nagyságát, ill. a leolvasás szükséges pontosságát. Gondoskodni kell ideiglenes rajzolóvízmércék elhelyezésének lehetőségéről, ill. ki kell jelölni az állandó rajzolóvízmércék helyét, vagy más folyamatos vízhozamnyilvántartást biztosító berendezés lehetőségét kell meghatározni.

A gyakorlatban általában cm pontosságú leolvasás elégséges. Mérő- műtárgyaknál, kis vízhozamoknál azonban milliméteres pontosságot kell biztosítani, ha 3—5%-nál nagyobb hibát nem engedhetünk meg. Az ész253