Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
lelés pontoságát a számított vízhozamgörbe ismeretében a megengedhető vízhozameltérések alapján visszafelé számítva határozzuk meg a különböző mérési tartományokra. Ugyanez vonatkozik a zsilipnyitásokra és más paraméterekre is. A zsilipnyitással derékszögű négyszög szelvény esetén a vízhozam lineáris kapcsolatban van és ezért, ha 5 százaléknál nagyobb hibát nem engedünk meg a vízhozam meghatározásban, akkor cm-es pontossággal észlelve a nyitás mértékét, 25 cm-nél kisebb nyitást nem engedhetünk meg, vagy a leolvasás pontosságát kell növelnünk. Amennyiben általában 30 cm-nél kisebb nyílások használata is előfordul, ill. főleg ilyen nyílásokkal üzemelnek, akkor a hitelesítésnél milliméteres pontossággal kell végezni az észlelést, és üzemelésnél pedig elő kell írni, hogy kerek osztásokhoz kell állítani a zsilipeket, esetleg megfelelő reteszelő berendezésről kell gondoskodni. A részletes mérési program kidolgozásához hozzátartozik még a szükséges mérések száma és a felölelendő mérési tartomány meghatározása a mérések elosztásával. Pontos hitelesítéshez, melynek alapján részletes pontossági vizsgálat végezhető, legalább 30 mérés szükséges a teljes üzemelési tartományon belül egyenletesen elosztva. A gyakorlatban jól használható hitelesítésekhez általában elégséges jól hitelesíthető, egyszerű műtárgyaknál 20 mérés. Ebből azonban pontossági számítás már csak tájékoztató jelleggel végezhető. Közelítő hitelesítésre, vagy kis tartományon belül működő egyszerű műtárgyak hitelesítésére 10 mérés is elégséges, ha a pontosság számszerű értékére nincs szükség. Meglevő hitelesítések, tanulmányozott műtárgyak vízhozamtényezőinek ellenőrzésére legalább három mérés szükséges, azonos paraméterek mellett. Ezen az alapon azonban a pontosságra számszerű érték nem határozható meg, mindössze arról tájékoztat, hogy szükségesek-e további mérések, vagy pedig elfogadható az előző mérések eredménye, mivel változás, eltérés nem mutatkozik. Három önálló mérés a vízhozammérés megbízhatóságának fokozása miatt szükséges. A méréseket kellő számú ismétlés esetén egyenletesen osztjuk ki a mérési tartományon belül. Kisebb számú mérés esetén a mérési tartomány szélső eseteinél és egy átlagos helyzetnél összpontosítjuk a méréseket. 10, vagy ennél kevesebb mérés esetén az átlagos üzemelési körülményeket igyekezünk megmérni. Ellenőrző méréseknél kiválasztjuk a változásra érzékeny, kritikus, vagy az üzemelés szempontjából legfontosabb tartományt. A tervek alapján való tájékozódás után helyszíni szemle alapján kell a végleges mérési tervet összeállítani. A helyszíni szemle alapján vázlattervet kell készíteni, melyen fel kell tüntetni a megközelítési lehetőségeket, a műtárgy pontos helyzetét, a közeli vízkivételeket, művelési ágazatokat, talajminőségeket, a meder benőttségét, a mércék elhelyezését, a pillanatnyi vízállásokat, vízszínesést, az átfolyás típusát, jellegét és olyan egyéb körülményeket, amik kapcsolatban lehetnek a műtárggyal és egyszeri bejárás alkalmával észlelhetők. A helyszíni bejárás alkalmával célszerű fényképfelvételeket is készíteni. A bejárásnak ki kell terjednie a hozzáfolyó és elevzető csatornák 1—2 km-es szakaszára, illetve értelemszerűen annál hosszabb részére is. 254
