Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 1. A vízhozammérés szükségessége és feladatai

1.9 HIDROLÓGIAI ÉSZLELŐHÁLÓZAT A szakágazati mérési feladatok után röviden megemlékezünk a víz­rajzi adatgyűjtés észlelő hálózatáról, amely egyesíti magában az előzőek­ben 1—8. cikkben felsorolt feladatokat, mégis elsősorban hagyományai miatt az 1. árvédelem, 2. folyószabályozás, 3. vízrendezés szakágazatai­hoz kapcsolódik közvetlenül, bár ma már a vízkészletgazdálkodás keretein belül a feladatok erősen összefonódnak. Az általános hidrológiai adatgyűjtés tárgyát a környezeti tényezők, a hidrológiai tényezők és a járulékos tényezők alkotják. A vízgazdálkodás területén e feladatok három jól körülhatárolható csoportba sorolhatók: a) a hidrológiai feltárást szolgáló adatgyűjtés, amelynek célja a jövő­ben megvalósítandó vízgazdálkodási beavatkozások előkészítése a vízgaz­dálkodás tárgyát képező vízkészlet, illetve általában a vízviszonyok szem­pontjából; b) a vízgazdálkodási beavatkozások nyilvántartása, amelynek célja az elvégzett vízügyi munkák, megépült létesítmények és folyamatosan gya­korolt vízhasználatok számontartása a természetes, illetve a beavatkozás előtti vízviszonyokra kifejtett befolyásolásuk szempontjából; c) a vízgazdálkodási üzemirányítást szolgáló adatgyűjtés, amelynek célja a vizek elleni védekezéssel és a vizek hasznosításával, valamint a vízvédelemmel kapcsolatban a mindenkori hidrológiai viszonyoktól füg­gően szükségessé váló, illetve válható operatív intézkedések megalapozása. Időrendben és jellegében is elsődleges a hidrológiai jelenségek és folya­matok feltárását szolgáló adatgyűjtés. Ezt a feladatot látja el az országod hálózat, melynek szerves részét alkotja a regionális adatgyűjtés, minek ke­retében a vízgazdálkodási nyilvántartás folyamatos ellátását végzik és ezzel kiegészítik és kiterjesztik az országos adatgyűjtést. Az ún. alapállomások sűrűsége, a vízhálózat fejlettségeitől és a gazda­sági érdekektől függ. A Meteorológiai Világszervezet ajánlata szerint [11]: az állomáshálózat sűrűsége Nagy vízfolyásokon az alapállomások távolsága egymástól 100 és 500 km között legyen. Közepes vízfolyásokon (5000—50 000 km2 vízgyűjtő területű) kettő-négy alapállomás szükséges. 5000 km2-nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyásoknál állandó alaphálózat nem feltétlenül szükséges, de kísérleti, reprezentatív területeket kell felállítani a hidrológiai analógia alkalmazásához. sík vidéken tavakkal vagy dombokkal szegdelt sík vidéken hegyvidéken magas hegységekben 1500—2000 km2 1000—1500 km2 500—1000 km2 300— 500 km2 25

Next

/
Thumbnails
Contents