Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 2. A vízhozammérés idejének megválasztása

2. A VÍZHOZAMMÉRÉS IDEJÉNEK MEGVÁLASZTÁSA

Az alapvető kérdés, amelyet a mérést igénylőnek előzetesen kell eldönteni, hogy a vízhozam értékére esetenként vagy folyamatosan van-e szüksége. Ez ugyanis többnyire meghatározólag hat a szóba jöhető mérési módszereket illetően.

Ha a folyamatos mérés az igény, és ez az adott körülmények között műszakilag és gazdaságilag meg is valósítható, akkor a mérés időpontját tekintve több teendő nincs, legfeljebb az vár eldöntésre, hogy a mérések mikor kezdődjenek és meddig tartsanak, illetve a folyamatosságot milyen sűrű észleléssel vagy regisztrálással biztosítsák.

Az esetenkénti mérés esetében már igen lényeges kérdés a mérés időpontjának a célkitűzés függvényében való megválasztása, amely néha alapos előtanulmányokat kíván. Erre utaltunk már az előző fejezetben.

2.1 IGÉNYEK AZ ESETENKÉNTI MÉRÉS IRÁNT

Az esetenkénti mérés célja lehet

a) a folyamatos adatsornak a megteremtése (vízhozamgörbe szerkesztése, műtárgy-hitelesítés), vagy a folyamatos mérést helyettesítő összefüggés ellenőrzése;

b) szélső értékek meghatározása (legnagyobb vagy legkisebb hozam):

c) tájékoztató, pillanatnyi érték meghatározása;

d) egyes jellemző vízgazdálkodási tényező meghatározásához (pl. vízfolyás érdessége) a vízhozam — mint egyik független változó — meghatározása;

e) a kifejezetten folyamatos mérés céljára szolgáló berendezés alkalmazásának műszaki vagy gazdasági akadálya esetén a vízhozamidősor megállapítása.

A szakágazatok vízhozammérési igényét tekintve

— az árvízvédelem a tetőző hozamokat;

— a folyószabályozás a kisvízi közepes hozamokat;

— a vízrendezés az árvízi hozamokat;

— a belvízrendezés a lefolyás szélső értékeit;

— a vízerőhasznosítás a legkisebb vízhozamokat;

— a csatornázás a záporokból származó tetőző hozamokat; igényli általánosságban.

A mérési időpont megválasztása tehát természetes vízfolyásokon a hidrológiai adatok elemzését, ha ilyenek nincsenek, a csapadékadatok elemzését, mesterséges vízfolyáson az üzemrend vizsgálatát, csatornázás esetén a nagy záporokra vonatkozó adatok elemzését kívánja meg.

Nyilvánvaló, hogy hazai körülmények között például a kisvízi hozamok mérését természetes vízfolyáson elég nagy valószínűséggel augusztus, szeptember és október hónapokban lehet végrehajtani. A hóolvadás alkal26