Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 2. A vízhozammérés idejének megválasztása

2. A VÍZHOZAMMÉRÉS IDEJÉNEK MEGVÁLASZTÁSA Az alapvető kérdés, amelyet a mérést igénylőnek előzetesen kell el­dönteni, hogy a vízhozam értékére esetenként vagy folyamatosan van-e szüksége. Ez ugyanis többnyire meghatározólag hat a szóba jöhető mérési módszereket illetően. Ha a folyamatos mérés az igény, és ez az adott körülmények között műszakilag és gazdaságilag meg is valósítható, akkor a mérés időpontját tekintve több teendő nincs, legfeljebb az vár eldöntésre, hogy a mérések mikor kezdődjenek és meddig tartsanak, illetve a folyamatosságot milyen sűrű észleléssel vagy regisztrálással biztosítsák. Az esetenkénti mérés esetében már igen lényeges kérdés a mérés idő­pontjának a célkitűzés függvényében való megválasztása, amely néha alapos előtanulmányokat kíván. Erre utaltunk már az előző fejezetben. 2.1 IGÉNYEK AZ ESETENKÉNTI MÉRÉS IRÁNT Az esetenkénti mérés célja lehet a) a folyamatos adatsornak a megteremtése (vízhozamgörbe szerkesz­tése, műtárgy-hitelesítés), vagy a folyamatos mérést helyettesítő összefüg­gés ellenőrzése; b) szélső értékek meghatározása (legnagyobb vagy legkisebb hozam): c) tájékoztató, pillanatnyi érték meghatározása; d) egyes jellemző vízgazdálkodási tényező meghatározásához (pl. víz­folyás érdessége) a vízhozam — mint egyik független változó — megha­tározása; e) a kifejezetten folyamatos mérés céljára szolgáló berendezés alkal­mazásának műszaki vagy gazdasági akadálya esetén a vízhozamidősor megállapítása. A szakágazatok vízhozammérési igényét tekintve — az árvízvédelem a tetőző hozamokat; — a folyószabályozás a kisvízi közepes hozamokat; — a vízrendezés az árvízi hozamokat; — a belvízrendezés a lefolyás szélső értékeit; — a vízerőhasznosítás a legkisebb vízhozamokat; — a csatornázás a záporokból származó tetőző hozamokat; igényli általánosságban. A mérési időpont megválasztása tehát természetes vízfolyásokon a hidrológiai adatok elemzését, ha ilyenek nincsenek, a csapadékadatok elem­zését, mesterséges vízfolyáson az üzemrend vizsgálatát, csatornázás esetén a nagy záporokra vonatkozó adatok elemzését kívánja meg. Nyilvánvaló, hogy hazai körülmények között például a kisvízi hoza­mok mérését természetes vízfolyáson elég nagy valószínűséggel augusztus, szeptember és október hónapokban lehet végrehajtani. A hóolvadás alkal­26

Next

/
Thumbnails
Contents