Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
vénykötél alatti áthaladás helyét feljegyezzük (pl. „0”-tól 1 m), majd amint a legalsó szelvénykötél alá ért az úszó, rögzítjük a stopperórát és leolvassuk az eltelt időt. A mérést függélyenként áthaladási pontonként háromszor kell ismételni. A jegyzőkönyvben a megfelelő rovatok kitöltésén túlmenően fel kell tüntetni az úsztatási hosszat, az eltelt időt, és az úszónak a szelvény „0”-tól mért áthaladási helyét. Ha a vízmélység meghaladja a 25 cm-t és a sebességek kisebbek, mini a műszer indulási sebessége (10—15 cm/s), akkor pontosabb vízhozamadaII—4.50. ábra. Mérés botúszóval tot kapunk, ha a sebességet változtatható merülésű botúszóval mérjük (II—4.50. ábra). A botúszóval való mérés legelterjedtebb a szabályos keresztmetszetű kisesésű öntözőcsatornák vízszállításának mérésénél. A botúszóval való sebességmérés is csak a felszíni úsztatás igényeit kielégítő (egyenes, növényzetmentes mederszakasz stb.) körülmények között végezhető. A botúszó azonban a szél hatására kevésbé érzékeny, mivel a merülési hosszhoz viszonyítva csak jelentéktelen kiálló része van a légáramlás hatásának kitéve. A mérés folyamán külön figyelemmel kell lenni az aljnövényzetre. Aljnövényzet esetén és hínáros mederben botúszóval sebességmérést végezni nem lehet. A sebességmérést úgy végezzük, mint a felszíni úszóval, de a jegyzőkönyvben függélyenként fel kell még tüntetni a botúszó merülési mélységét is. 4.2.3 Az úszóval végzett mérés számítása A keresztszelvény felrakását és a szelvényterület számítását a 4.1.5 fejezet előírásai szerint kell végezni ugyanúgy, mint más módszerrel végzett mérés számításánál. A függélyközépsebességet a rendelkezésre álló mérési adatok: a füg- g'ély (úsztatási pont) távolsága a szelvény ,,0”-tól, az úsztatási hossz (l) és az úsztatási idő (t) alapján kell számolni. 134
