Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

Az úsztatás sebességét és ezzel a felszín sebességét megkapjuk, ha az úsztatási hosszat osztjuk az úsztatási idővel. Vagyis

^felsz.

I úthossz [m] t idő [s]

Azonos ponton (függélyben) úsztatott úszók sebességét külön-külön kell kiszámolni, majd azok számtani közepét kell elfogadni, mint felszíni sebességet.

Az úsztatási (felszíni) sebesség mindig nagyobb, mint a függélyközép- sebesség. Az úsztatási (felszíni) sebesség ismeretében a függélyközépsebes- séget a

VIk = a V,

összefüggéssel kapjuk meg,

ahol a állandó szorzótényező, ami kifejezi a függélyközépsebesség és a felszíni sebesség arányát;

Vfi: függélyközépsebesség;

Vf úsztatási (felszíni) sebesség.

Nagyszámú vizsgálat alapján a források (nagyon kis mélységek) esetében az a = 0,65 és természetes vízfolyások (patakok, csatornák) esetében az a = 0,86.

A függélyközépsebesség ismeretében a vízhozamszámítás további menete megegyezik a forgóműves sebességmérő műszerrel végzett számítás menetével. Vagyis megszerkesztjük a sebességeloszlási ábrát és annak alapján végezzük a további számításokat.

A számításokat minden esetben ellenőrizni kell.

Botúszóval való mérésnél a függélyközépsebességet a rendelkezésre álló észlelési adatok: a függély helye, a mélység (h), a botúszó merülési hossza (Lh), az úsztatási hossz (l) és az úsztatási idő (t) alapján kell számítani.

Első lépésként az úsztatási hosszat (Z) elosztva az úsztatási idővel (í) megkapjuk a botúszó úszási sebességét és egyben a víz középsebességét a botúszó merülési zónájában. Azonos függélyben végzett úsztatások sebességének mindig ki kell számítani a középértékét.

Az úsztatási sebesség — mivel a botúszó a felszín közeli nagyobb sebességek övezetében úszik — mindig nagyobb, mint a középsebesség és az eltérés annál nagyobb, minél nagyobb a vízmélység és a botúszó merülési hosszának különbsége.

Az úsztatási középsebesség számítását a II—4.51. elvi ábra szerint kell végezni. A számítás egyszerűsítése céljából az úsztatási középsebesség értékét, a botúszó alsó végén, egyenes vonallal kötjük nullába a fenék szinten. Ezzel elhanyagolható hibát követünk el, ha a mélység és a botúszó merülésének különbsége nem több, mint 10—15%-a a mélységnek. Ha a vízmélység nagy és a botúszó bemerülése kicsi, a sebességábra az előbbi

II—4/51. ábra. Botúszóval való mérés számítási vázlata

135