Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
Előszó
ELŐSZÓ A vízgazdálkodás fejlődése az utóbbi évtizedben jelentősen meggyorsult. Mind a fejlett, mind a fejlődő országok egyre nagyobb összegeket fordítanak a vízgazdálkodás különféle létesítményeire. Természetszerűen ezzel együtt növekszenek az igények a rendelkezésre álló vízkészlet feltárására, a vízkészletek terv szerinti elosztására, a vízháztartás és a vízmérleg szaba- tosabb felállítására vonatkozóan. Mind a létesítmények és emberi beavatkozások megtervezése, mind a kész létesítmények tervszerű üzeme a víz- mennyiségeknek a célnak megfelelő pontosságú meghatározását, azaz a vízhozamok mérését követelik meg. A mérési feladatokat időben és hely szerint változóan, igen eltérő körülmények között kell ellátni, és ehhez a folyadékok áramlásának mérésére vonatkozó ismereteket a legnagyobb mennyiségben jelentkező folyadékra, a vízre kell alkalmazni. Az alkalmazható mérési módszerek változatosságát a mérési hely körülményeinek változatos volta idézi elő. Míg egyes laboratóriumi vagy ipari körülmények között szinte cseppenként kell a vizet mérni, hatalmas folyókban több ezer m3 víz másodpercenkénti hozamát kell meghatározni. A kisebb vízmennyiségek esetenkénti vagy folyamatos mérése — főként zárt vezetékben — többnyire az iparban általában folyadékok mérésére alkalmas módszerekkel elvégezhető. Ugyanakkor a nagyobb vízmennyiségeknek már többnyire nyílt mederben való meghatározása kifejezetten csak a víz áramlásának mérésére kifejlesztett műszereket és módszereket kíván meg. Míg tehát kisebb mennyiségekre vonatkozó „ipari” mérési feladat megoldására az egyéb tárgyú műszaki szakirodalom is ad megoldásokat, addig a kifejezetten nagy vízmennyiségek meghatározására szolgáló mérőeszközök és mérési eljárások ismertetését mindig a vízépítő mérnöki tevékenységgel kapcsolták össze. Így a vízhozammérést a Műszaki Hidrológia tudományában a Hidrometria elnevezés alatt tárgyalták, azzal a sajátossággal, hogy míg a korábbi évek hidrológiája elsősorban tapasztalati összefüggéseken épült fel, addig a hidrometria vízmérésre vonatkozó ismeretei jórészt a hidraulika szabatos fizikai összefüggésein épültek fel, azokat leg- feljebb kísérleti tényezőkkel kiegészítve. A vízhozammérési feladatokat megoldó szakemberek a feladat jellegének megfelelően és a rendelkezésre álló lehetőségek ismeretében választják ki a műszakilag indokolt és gazdaságilag kivitelezhető megoldást. Ennek megfelelően az első feladat mindig a mérési módszer megválasztása, miután a mérés célkitűzéseit tisztázták. Második feladat, amely néha nem választható el az elsőtől, a mérési módszer megtervezése és a mérési hely létesí9
