Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

21. ábra. Az árinentesítés előtti időszakban árvízjárta területek a Tisza térségében. (IHRIG D. után)

előtti időszakban. E felvetésre igyekszik is választ adni: „A fel hozottakból láthatjuk, hogy ama kérdés megoldásánál, vajon éghajlatunk változott-e vagy nem? alapos meteorológiai adatok hiányában, ily bizonytalan értékű följegyzések után bajos eligazodnunk. Ha a tenyészeti viszonyokban egy vagy más vidéken (pl. az árvízmentesített területeken - saját megjegyzés) feltűnőbb átalakulások történnek, azokat nem a megváltozott éghajlatnak, hanem legtöbbnyire emberi kezeknek, vagy más egyéb tényezőknek szükség tulajdonítanunk.” Számszerű bizonyítás nélkül kvalitatív következtetést von le, amikor megállapítja: „Tény az, hogy a légnedvességi viszonyok kedvezőbbek a dús növényzet45