Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

22. ábra. A Körös-Berettyó-völgy vizeinek szabályozása (IHRIG D. után). - I = régi meder; 2 = újonnan ásott meder; 3 = holt meder; 4 = mocsár; 5 = országhatár; 6 = település

tel borított, mint a kopár talajon, s e tekintetben ott, a hol lehet, ültetvények által az éghajlaton némileg az ember maga is lendíthet” (a mikroklíma tudatos alakításának gondolata ismerhető itt fel).

HUNFALVY J. a „Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” c. három kötetes munkájában (1863, 1864, 1865) igen részletes képet ad a múlt századi folyószabályozásokról, ám az éghajlati leírás során (3. kötet) nem tesz említést annak éghajlati következményeiről. Hogy mennyivel más lehetett a szabályozás előtti időszakban a helyi klímák rendszere, arra következtethetünk a 3. kötet III. fejezetében (A tavak és mocsárok) igen részletesen felsorolt tavak, locsogok és tocsogók nagy területre kiterjedő, gyakran potenciális mértékben párologtató tájkörzetek számából. HUNFALVY már az 1860-as évek elején megállapíthatta: „A többi alföldi tavak sokkal kisebbek,

46