Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI
ha új erdőt a mezőgazdasági területre telepítve nemesnyárasok és az ökonómiailag gazdaságtalan szántók és legelők helyére ültetett pionír fenyvesek jelentették. Az erdőterület növekedése miatt a faállomány arányok eltolódtak és a következők szerint alakultak: 14% tölgyes, 29% akácos, 19% fenyves + 1% borókás, 37% egyéb lombfa erdő; ebből 19% nemesnyáras, 8% hazai nyáras, 3% alföldi kőris, 3% fűz és 4% az egyéb lombos fafaj. A természetszerű erdőtársulások területe hasonló az 1960. évihez, bár az erdő- gazdálkodással együtt járó tevékenység, a kultúrhatás a természetszerű erdőtársulásokban is érvényesül. Az alföldi erdőn kívüli természetszerű zonális és intrazonális növénytársulások elterjedéséről, minőségi változásáról nincs megfelelő információnk. 1992-ben készült el az „Alföld regionális fejlesztése” c. komplex feldolgozás. Ebben a jelenlegi növénytakaróról és a hosszú távú elgondolásokról részletes feldolgozások készültek, amelyek azonban még nem kerültek publikálásra. 5. A múlt századi nagy természetátalakítási munkák - vízrendezések és lecsapolások - hatása a talajviszonyokra A különböző emberi beavatkozások hatása a talajképződési folyamatokra tulajdonképpen a munkánk korábbi részében bemutatott szekvenszek bizonyos irányú (és mértékű) mesterséges megváltoztatását jelenti. Hogy a bemutatott „talajképződési sorok” (szekvenszek) különböző „állomásai” és kombinációi közül adott természetföldrajzi és gazdasági körülmények között mely folyamat minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid és hosszú távú következményeit mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előre jelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni, és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! Néhány példa:- az árvízmentesítés lehetőséget nyújt a zavartalan talajképződési folyamatok megindulására a védett árterületeken (kronoszekvensz módosítás);- a vízgyűjtő területeken végrehajtott erdőirtások - növelve a felszíni lefolyás mértékét, az árvizek gyakoriságát és nagyságát - erősítik az Alföld talajainak hidromorf folyamatait (rétiesedés, láposodás);- hasonló hatása lehet a nem megfelelő körültekintéssel végrehajtott öntözéseknek is (szivárgási veszteségek a tározókból, burkolatlan földcsatornákból és egyenlőtlen vízelosztással öntözött területekről —> talajvízszint emelkedés):- rizstelepeken ez másodlagos láposodáshoz;- pangó, sós talajvizű területeken másodlagos sófelhalmozódáshoz és szike - sedéshez vezethet; 204
