Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI

60. ábra. A talajvíz legmagasabb állása az Alföld felszíne alatt, m (15-20 éves vízjátékok alapján)

(szerk.: RÓNAI A.-NÉMETH J.)

kényszer vezetett országosan is, de különösen az Alföldön a gyorsan elterjedő artézi kutak hálózatának kiépítéséhez.

4. Az alföldi növénytakaró átalakulásának és átalakításának menete a vízrajzi munkálatok hatására

Az alföldi síkságok növénytakarójáról a társadalom széles rétegeinek ismerete még ma is két szélsőséges megítélés között ingadozik, ami elsősorban azon alapszik, hogy az Alföldet földrajzilag és gazdaságilag többé-kevésbé egységesnek tekintik.

Az egyik megítélés szerint a hazai tájainkat nem ismerők és a külföldiek az Alföldet „pusztá”-nak tartják és KAAN K. (1927) múlt századra érvényes leírásával azonosítják. KAAN K. így írja: „Fátlan mezőtenger, amelyet a nagy messzeségbe láthatóan

190