Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI

nyíre a vízi - ártéri - lápi növényzet szukcessziósorozatának karéjába zártan a 14. táblázatunkon bemutatott számban és területtel kísérik a szabályozott mederszakaszokat. Érdekes, hogy a Tisza után a legtöbb meander tó nem a Kőrösök, hanem a Duna és a Dráva mellett maradt vissza. Ennek talán az az oka, hogy a Kőrösök melletti meandertavak kis méretük folytán az árvizek okozta gátszakadások alkalmával gyorsabban kitöltődhettek.

14. táblázat. A magyarországi folyók morotvái (a VITUK1 Allóvízkatasztere szerint)

Folyó

Holtmedrek

Bal

Jobb

száma

területe,

ha

parton, db

Duna

50

1063,41

23

27

Dráva

21

166,71

21Tisza

100

1865,00

56

44

Körösök

34

565,85

16

18

Sió

5

30,05

1

4

Szamos

3

204,6

2

1

Bodrog

3

19,54

2

1

Maros

2

3,15

1

1

Összesen

221

3918,31

122

96

2. Helyi klíma-módosulások a vízrajzi változások nyomán

Hosszú ideje vita tárgya a vízháztartási összetevők mesterséges úton történő megváltoztatásának (ármentesítés, öntözés, egyéb vízrendezés) kihatása az éghajlatra (mikro-, helyi-, mező-, makró-méretekben).

E tárgykörben a kutatók, tervezők és gyakorlati szakemberek több kérdést Vetettek fel az elmúlt évtizedek szakirodaimában, nevezetesen:-mi az ármentesítés, a lecsapolás, a belvízrendezés szerepe az éghajlati tényezők változásában;- módosítja-e az öntözés a mikro-, mező- vagy makroklímát;- van-e hatása az ármentesítés miatti tartós talajvízszint csökkenésnek a helyi éghajlatra;- a vetésszerkezet nagymérvű átalakulása (különösképpen a Tisza menti ármentesített területeken, a Hanságban és a Duna-Tisza közén) kihat-e éghajlatunkra?

A XIX. és XX. sz.-ban hazánkban három olyan jelentős és tartós emberi beavatkozás történt természeti adottságainkba, amelyek eredményeként a mikroklíma és a lokális éghajlat egyes térségekben számszerűen és mérhetően is módosult. Klímamódosító szerepe volt többek között- a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett és kivitelezett folyószabályozásokkal együttjáró ármentesítésnek, lecsapolásnak, a belvízlevezetésnek és az ezek hatására fokozatosan létrejövő talajvízszint süllyedésnek;

170