Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

II. RÉSZ A TERMÉSZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK MENETE A TÖRTÉNELMI KORBAN A XIX. SZÁZADIG

c°

48. ábra. Az elmúlt 25 ezer év hőmérsékleti változásai az északi félgömb közepes szélességi övezetében (PACHNER Cs. 1981 szerint)

kát végzett még LAMB, H. H. (1972) is. Érdekes és értékes klímavizsgálati módszere az olyan írásos följegyzéseket elemzi, amelyeket ugyan más célból írtak, ám az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó értékelhető adatokat is tartalmaznak. Ilyenek a régi irományok, iskolai és egyéb évkönyvek, krónikák, állami és közigazgatási följegyzések, birodalmi, nemzeti, provinciális vagy helyi ügyeket rögzítő, egyéni, vallási leírások, tengeri és kereskedelmi feljegyzések, naplók, levelezések és tudományos munkák. INGRAM, M. J. et. al. (1978) szerint a történelmi klímavizsgálati módszer négy munkaszakaszból áll:

a) az említett dokumentumok történelmi elemzése,

b) a szöveges információk kvantifikálása,

c) a mennyiségi adatok meteorológiai paraméterekké történő átalakítása,

d) a hosszúidejű trendek elemzése (pl. az éghajlatingadozások elemzése ese49. ábra. Az elmúlt ezer év hőmérsékleti ingadozásai Kelet-Európa térségében (PACHNER Cs. 1981 szerint)

tén).

Az így kiszűrt klímainformációk azonban - érthetően - számottevő torzulásokat és elhanyagolásokat tartalmaznak. így érthető, hogy egyes klímajelenségek felfogása, értelmezése és kategorizálása időszakról-időszakra és helyről-helyre változhat. Éppen emiatt az egyik legkörültekintőbb adatgyűjtő munka a történelmi feljegyzések kritikai összegyűjtése.

A magyar éghajlatkutatók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a Kárpát-medencére vonatkozólag ezt az alapvető és körültekintő feladatot sokévi munkával

139