Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
II. RÉSZ A TERMÉSZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK MENETE A TÖRTÉNELMI KORBAN A XIX. SZÁZADIG
egy régió meleg, hideg, száraz vagy nedves időjárási rendszerű klímája. Még hosszabb időre tudtak viszonylag objektív információkat kapni az éghajlatról az oxigén izotópok és a karbon izotópok korszerű elemzése révén. A vizsgálati anyagot általában a mélytengeri üledékekből, ill. az 1300 m-t is meghaladó grönlandi jégmintákból vették. Ez a korszerű izotópelemzési módszer ezer évtől a tízmillió (107) évet is meghaladó időléptékre tette lehetővé a Föld éghajlatváltozásainak vizsgálatát (BROECKER, W. S. 1968; BROECKER, W. S. et. al. 1968; EMILIANI, C. 1966; ERICSON, D. B.-WOLLIN, G. 1968; ERIKSSON, E. 1968). Az említett módszerekkel mutatták ki, hogy közelítőleg százezer évenként tértek vissza a mainál 8-10°C-kal alacsonyabb hőmérsékletű nagy jégkorszakok, amiket a mintegy 20-25 ezer éves gyengébb fokozatú eljegesedések törtek meg. E vizsgálatok alapján tudjuk, hogy jelenleg magas átlaghőmérsékletű interglaciális szakasz lecsengő időszakában vagyunk. Ezeket az eredményeket igen nagy átfogó korszakból kiindulva és egyre rövidülő időintervallumokra vonatkoztatva PACHNER Cs. (1981) nyomán a 46., 47., 48. és 49. ábra mutatja be. 46. ábra. A Föld jegesedésének változásai az elmúlt 1 millió évben (pleisztocén interglaciálisok) (PACHNER Cs. 1981 szerint) C° 47. ábra. A földtörténeti múlt utolsó 150 ezer évében kimutatott hőmérsékleti ingadozások az északi félteke közepes szélességi övezetében (PACHNER Cs. 1981 szerint) Ezek a vázlatosan bemutatott eredmények elsősorban földgömbi viszonylatban érvényesek, de nagyvonalakban igazak a Kárpátmedence térségére is. A múlt században végzett intenzív ármentesítési munkálatok miatti éghajlat-módosulások megítélése tekintetében bennünket kétségtelenül lényegesen kisebb terület (Kárpát-medence) és rövi- debb, a századunkhoz közelebb eső időszak éghajlata érdekel inkább. Ilyen célú vizsgálatokra a múlt század végén, századunk elején alakult ki a történelmi klímakutató módszer, amelynek első módszertani összefoglalóját BROOKS, C. E. P. adta közre a húszas években, amit később továbbfejlesztett (BROOKS, C. E. P. 1949). Úttörő mun138
