Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

II. RÉSZ A TERMÉSZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK MENETE A TÖRTÉNELMI KORBAN A XIX. SZÁZADIG

44. ábra. A negyedidöszaki üledékek elterjedésének, az évi 600 mm-es csapadéknak, a bükkösök alsó határának és a magyarság XI. sz.-i szállásterületének összefüggése a Kárpát-medencében (MENDÖL T. 1947 és PÉCSI M. 1965 szerint). - 1 = eolikus üledékekből képződött löszök; 2 = folyóvízi üledékekből keletkezett löszszerű képződmények; 3 = áttelepített és egyéb módon képződött löszszerű üledékek; 4 = löszvályog; 5 = futóhomokos és homokos felszínek; 6 = alluviális (jelenkori folyóvízi) lerakódások helyei; 7 = a hegységek idősebb kőzetei; 8 = kavicstakarók; 9 = tőzeges képződmények; 10 = az évi 600 mm-es csapadék határvonala; 11 = a bükkösök elterjedésének alsó határa; 12 = a magyarság XI. sz.-i szállásterületének határa