Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
5. táblázat. Talajképződési tényezők és folyamatok a folyószabályozások előtt (összeáll.: VÁRALLYAY Gy.) Földrajzi táj jellege Domborzat Csapadék Hidrológiai viszonyok Növényzet Uralkodó talajtípusa Hegy-dombvidék nyugtalan, komplex lejtőjű felszín sok (>800 mm/év) növényzettel nem borított meredek lejtőkről erős felszíni lefolyás tűlevelű és lomblevelű erdő erdőtalajok Alföld magasabb térszíni fekvésű részei sík; gyakran tagolt mikrodomborzat kevés (500-600 mm/év) mély talajvízszint; felszíni vízborítás hiánya füves sztyep, vagy művelt mezőségi talaj (csernozjom) Alföld mélyebb térszíni fekvésű részei sík; esetenként tagolt mikro- domborzat felszín közeli talajvízszint; időszakos felszíni vízborítás nedves rét, vagy láprét hidromorf talajtípusok (réti talajok, szikes talajok^ Alföld lefolyástalan süllyedék területei sík; lefolyástalan részmedence gyakori, rendszeresen ismétlődő, vagy állandó felszíni vízborítás láprét, vagy lápi-mocsári vegetáció láptalajok Folyók árterei, alluviális teraszai sík; változó meg-megismétlődő árvizek és üledék borítások ártéri erdő, vagy rét öntéstalajok árvizek közti „szünetekben”: öntéstalajok, humuszos öntéstalajok, esetleg réti öntéstalajok (36. ábra). Az árvizek súlyosságának és hatalmas területi kiterjedésének másik oka a folyóhálózat hihetetlenül kis esése volt. Csak néhány összehasonlító adat erre vonatkozóan: Duna (Esztergom és Mohács között) Po (Piacenza) Nílus (Cairo) Mississippi (min) Tisza (Csap-Tokaj) (Tokaj-Szolnok) (Szolnok-Csongrád) (Csongrád-Szeged) 0,007 cm/1 km 0,037 0,0144 0,0038 0,0052 0,0025 0,0019 0,0022 Hasonló értékek adódtak a Tisza számos mellékfolyójára (Körösök, Zagyva, Maros stb.) is, különösen azok tiszai torkolata közelében. Elég ránézni az Alföld folyószabályozások előtti hegy- és vízrajzi térképére, amelyen a páratlanul kanyargós folyómedrek szemléletesen tanúsítják a fenti adatokat. Természetes, hogy ilyen kis esésű folyóhálózat csak lassan és tökéletlenül volt képes az árhullámok gyors levezetésére, s a felsankolt folyómedrek mögött hatalmas területek maradtak vízborítás alatt az árhullám 119
