Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

állhat elő. Az előző hátrányos, az utóbbi az említett Puccineília gyep szempontjából előnyös lehet.

1.45. Az agrotechnikai eljárások szerepe

A talajművelő eszközök a talaj vízgazdálkodásának jelentős szabályozói. Az ekék forgatnak, porhanyitanak, kevernek, a tárcsák porhanyitanak, kevernek, a gyomokat elvágják és forgatnak, a kultivátorok porhanyitanak, gyomot irtanak és kevernek, a boronák forgatás nélkül porhanyitanak és a gyomokat irtják, a hengerek a fellazított talajt tömörítik, a sáncolók viz- visszatartő sáncokat alakítanak. Mindezek a műveletek mechanikus utón segítik elő a talaj szerkezetének javulását, ezzel nagyobb tározőteret biztosítanak, csökkentik, egyes esetekben növelik a talaj vizének párolgását, csökkentik az elfolyást és megszüntetik a gyomnövények veszteséget jelentő transzpiráciő ját.

Vizsgáljuk meg a továbbiakban a talajmüvelés hatását a felszíni vizek keletkezésére éspedig először az általános hatásokat (a talajmüvelés iránya, a különböző talajmüvelési módok), majd a mélymüvelés szerepét.

1.451. A talajmüvelés általános vízgazdálkodási hatása

Foglalkozunk először is a talajmüvelés irányának megválasztásával.

A lejtőn különböző irányban végzett talajmüveléssel, vetéssel és növény- ápolással különféleképpen hatunk a talajba szivárgó viz mennyiségére. Gábriel A. 1954-ben beállított lefolyási vizsgálatai [31j néhány érdekes megfigyelésre vezettek ezen a területen. Az eltérő irányú talajmüvelésnél erősen eltérő lefolyó vízmennyiségeket mért. Ez arra utal, hogy a lejtő különböző irányú művelésénél, a különféle művelési módok hatására a változó viznyelőképesség következményein túlmenően, a lefolyó viz mennyisége is igen eltérő. E kedvező vízszintes vagy közel vízszintes irány a lefolyó viz romboló erejét mechanikai hatásával, de főleg a lefolyó viz sebességének csökkentésével megnövekedett beszivárgási idővel, illetőleg az ennek következtében csökkenő lefolyó vízmennyiséggel mérsékli.

Gábriel A. megállapításai közül különösen érdekesek a következők.

A nyers barázdában hagyott, közel vízszintes szántás barázdáinak vizfel- fogő hatása igen jó. A közel vízszintes művelés hatását természetesen fokozza a megfelelő növénytakaró. A sürü növényzettel borított sávok nagymértékben csökkenthetik a takaratlan sávokról lefolyó vízmennyiséget. Önmagában i vízszintes művelés, amely sokkal jobb mint a lejtő irányában végzett, a vízszintes nyílt barázdák és a megfelelő növénytakaró nélkül távolról sem csökkenti azonban elegendő mértékben a lefolyó viz mennyiségét. A vízszintes barázdák nagyobb hatásúak, mint a sürü, bokros gafcona.- 97 /