Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

A növényzeti védelem szempontjából különösen jő, minél több évelő takarmánynövény vetése. Őszi gabonák vetése esetében biztositanunk kell olyan korai vetést, hogy a hóolvadás idején már sürü elbokrosodott állomány tartsa vissza a vizet.

Gabonafélék aratása után a tarlóhántás esetleges elhalasztása a nyárvégi esőcsucsok utánra, a hántatlanul hagyott vizszintes sávok, a sávok tarlővetések alkalmazása is elősegitheti a lefolyó vizmennyiségek csökkentését, A buktatás nélküli mély tarlótörés is figyelmet érdemel. Az ekével végzett, lehetőleg felfelé forgató, mélyebb tarlószántás mindig nagyobb viz- nyelőképességet, tehát kevesebb felszini vizet, s ezzel magától értetődően jobi? talajvédelmet biztosit, mint a tarló sekély tárcsázása. A tarló aratás utáni azonnali mélymüvelése szinte biztositja a nagyobb záporok összes vizének a talajba szivárgását. A vizszintes sorú tarló talajvédő és lefolyáscsökkentő hatása pedig jobb a sekély lazításénál.

Megállapítja Gábriel A. továbbá azt is, hogy a legkisebb mértékben is nyitott, sarabolt talaj jóval több vizet nyelt el, mint a sima felszin. Ezért például a "kapálás nem kapálás" kérdését a csapadék-elnyelő képesség - szempontjából is célszerű megvizsgálni. (Más, az előzőektől el pem választ ható, de nem teljesen ide tartozó kérdés az, hogy egyes tapasztalatok szerint igen nagy esők alkalmával a sekélyen lazitott talaj nagyobb eróziós kárt szenvedhet, mint a lazitatlan.)

1/452. A talaj mélymüvelésének szerepe

Igen jelentős kérdés, amint azt már érintve az előzőekben is láthattuk (1.11. fejezet), a talaj mélymüvelésének helyes megoldása. Ez a mélyszántásból, az altalaj lazításából vagy a kettő helyes kombinációjából tevődik össze. Mind az altalaj lazitását, mind a mélyszántást a talaj kedvező nedvességi állapotánál kell megoldani. A lazitás hatását a'lehetőségek szerint a közvetlenül következő termelési évben a lazitott talajt jól átszövő gyökérzetü növényzettel kell biztosítani.

Vizsgáljunk meg néhány kísérleti eredményt a mélymüvelés területén.

Mihályfalvy I. például megállapítja kísérletei nyomán í 67 ], hogy a mü velés mélységének növelésével a talaj vízbefogadó képessége jelentősen fokozható, ami természetesen a nagyobb terméseredmények mellett a felszini vizveszély csökkenését is eredményezi. A Nagykunság Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben folytatott talajmüvelési kísérletek eredménye szerint, a réti talaj hézagtérfogata a mélymüvelés hatására az első évben 8-10 %-kal, mig a második évben 6-7 %-kal emelkedett, a 20-25 cm mélyen művelt talajhoz viszonyítva. Ennek kihatásaként a mélyen müveit talaj vízbefogadó képessége mintegy 10-12 %-kal javult. A szokásos művelési mélységtől (20-25 cm) lefelé számolva cm-ként általában kb. 0,5-0,8 mm többlet viz elraktározásával lehet számolni. A mélymüvelés hatására az alsóbb müve- 98 -