Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
szologyosodás maximumát. Az öntözött talajok termékenysége romlik a degradáció hatására, néha annyira, hogy az öntözéses termelés is lehetetlenné válik. Érdekes megállapitása az is, hogy a hidrofil növények, igy a rizs is, elősegítik a talaj felső szintjeiben a vegetációs időszak során a kovasav felhalmozódását. A kilugzódás folyamatának hasznosításával Her ke S. foglalkozik [40] a Duna-Tisza közi szikes talajok javításával kapcsolatosan. Szerinte az előzőekben már leirt, a vízrendezések nyomán kiváltott kilugzódás öntözéssel és az öntözéshez kapcsolt talajlazitással meggyorsítható. A már az előzőekben ugyancsak megadott elérhető alsó sótartalom-határnál azonban a talaj a szántóföldi növénytermesztésre még nem teljesen alkalmas. A kilugzás - sal főleg a szabad állapotban levő, vízben oldható sók távoznak el, a talaj adszorpciós komplexusában ellenben továbbra is a nátrium marad az uralkodó. Ennek következtében, bár a kilugzott talaj csak kissé sós, mégis kedvezőtlen fizikai tulajdonságú és erősen lúgos. Előfordul még az is, hogy a kilugzás után a kedvezőtlen fizikai tulajdonságok fokozott mértékben jelentkeznek. mert a sók koagulálő hatása csökken vagy meg is szűnik. Lényeges megfigyelése Herke S. -nak, hogy a Duna-Tisza közi szikeseken rizstermesztéssel kapcsolatosan a kilugzás fokozható, a talaj tovább javítható. Kísérleti tapasztalatai szerint egyes kevésbé kötött homokos vályog meszes szikes kémiai és fizikai tulajdonságai több évi rizstermesztés után annyira megváltoznak, hogy a különböző gazdasági növények (búza, árpa, zab, répa stb.) is termeszthetők közepesen jő eredménnyel.Ez valószínűleg nem csupán a kilugzódás következtében jön létre, hanem szerepük van benne (szemben a tiszántúli talajokra megállapítottakkal) az élő és elhalt korhadó rizsgyökereknek is. A talajban CC^ fejlődik és különböző szerves savak keletkeznek. Ezek csökkentik a lugosságot, oldólag hatnak a talajban levő kalciumkarbonátra és az oldatba kerülő kalcium-hidrogénkarbonátra, s egyéb kalciumvegyületek kalciumja kisebb-nagyobb mértékben kicseréli az adszorbeált nátriumot. Ennek következtében a talaj lugossága csökken, a fizikai tulajdonságai kedvezőbbek lesznek, omlós, porhanyó, jól munkálható talajjá válik. Herke S. Szúnyogon a meszes-sződás talajon végzett kísérleteinél, amely talajon mint gyepnek az uralkodó növénye a Puccinellia volt, több évi rizstermesztés után jól fejlett búzát, zabot, árpát és kukoricát ért el. Herke S. feltételezi, hogy a Duna-Tisza közi talajok kémiai és fizikai tulajdonságai halastavak létesítésével is javíthatók. Ezeknek a hatása azonban már nem olyan egyértelmű, mint a rizstermelésé. Ha a halastó területen vizet könnyen áteresztő nem szikes talajú szigetek vannak, azokon át nagyobb mennyiségű viz szivároghat be az altalaj homokjába és kavicsába, megemelheti a környező területen a talajvizszint, sőt még a sótartalmát is megváltoztathatja. Ennek következtében a nem szikes talajú területeken szikesedés, az alacsony fekvésű szikes talajokban a lugosság növekedése \
