Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
utóbbi folyamat részben túlzott öntözési normákra vezethet, részben a tala jvizszin megemelésével a másodlagos szikesedést előmozdíthatja. A tiszántúli öntözött talajon másodlagos elláposodásával és rétiesedé- sével kapcsolatosan Szabolcs I. [110] a következő megállapitásokat teszi: A fokozott vízellátás és átnedvesedés a Tiszántúl öntözött talajainak, nagy része alatt megemeli a talajvíz színét, és a felső talajrétegben is túl bő nedvességi körülményeket hoz létre. Ezek a körülmények a láposodás- hoz, rétiesedéshez vezethetnek. Különösen az elhanyagolt öntözőrendszerekben, a viznormák túllépésénél, az öntözőcsatomák szivárgási veszteségeinek következtében, a talajok összeiszapolódásának folytán, s a vizi- gyomok elszaporodásával párhuzamosan. Azokon az öntözött területeken, ahol a felső réteg az állandó művelés és szellőzöttség következtében nincs kitéve az intenzív anaerob folyamatoknak, a láposodás még akkor sem áll be a felszínen, ha a talajvíz színe a felszínhez félméterre, vagy még annál is közelebbre emelkedik. A közeli talajvizállás a gyökérzőnában azonban ez esetben is olyan körülményeket teremthet, amelyek a növényzet kipusztulásához vezethetnek. A felszíni vizek is gyakran okozzák ilyen helyeken a növényzet kipusztulását. A tiszántúli öntözött talajok sóforgalmával és másodlagos elszikesedé- sével kapcsolatosan Szabolcs I. [110] a következő megállapitásokat teszi: A tiszántúli öntözött talajokban a sók mozgása a nedvesség mozgását követi, tehát intenzivebb sővándorlás figyelhető meg az öntözött, mint a nem öntözött talajokban. Az öntözésnél elsősorban Na^SO^ halmozódik fel. Az öntözés hatására, részben a kedvezőtlen minőségű öntözővizek használatánál, részben a talajvízből bekövetkező sőfelhalmozódási folyamatok hatására megfigyelhető mind az öntöző rendszer területén, mind a környező területeken az un. másodlagos szikesedés folyamata. Az is lehetséges , hogy egyes helyeken kilugzódás kezdődik. A másodlagos szikesedés jellegét tekintve többféle formában jelenik meg a Tiszántúlon (a semleges alkáli sók felhalmozódása a talaj felszínén, ugyanezek és az alkáli földfémsók felhalmozódása a mélyebb rétegekben .és az öntözött talajok másodlagos elszolonyecesedése). A másodlagos szikesedett talajok javítása a Tiszántúlon igen nehéz. Kívánatos a megelőzés,_ azaz az árasztásosán öntözött területek kiterjedésének csökkentése, a szivárgási veszteségek, s a visszamaradó felszíni vizek megszüntetése, az öntözővíz kémiai összetételének megfelelő megválasztása, s végül a megfelelő vetésforgó alkalmazása (főleg a füves-herés szakaszok beiktatása, kapás növényzet termelése). A tiszántúli öntözött talajok szologyosodásával kapcsolatosan még megállapítja Szabolcs I. [110], hogy ez a folyamat igen elterjedt, az öntözött talajokon fokozott a degradáció és ezzel együttjárőan a kovasav felhalmozódása. Az öntözött talajokban mindig a legfelső szint mutatja a degradációt, ellentétben a száraz viszonyokkal, ahol gyakran az un. A^ szint mutatja a
