Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
1.442.1. A szikesedés és a szikesek A szikesedés alapvető oka a különböző oldható sók, főképpen a nátriumsók felhalmozódása egyes geológiai vagy talaj szintekben, valamint a ta- lajvizben. A szikesedés szempontjából alapvetően fontos Kovdá-nak (19. ábra) összehasonlitő értékelése a szikes talaj képződése szempontjából fontos anyagok felhalmozódásának mértékéről. A jelzett ábrán a növekvő kiszáradás sorrendjében következnek egymás után az egyes kontinentális övezetek, jól látható ennek megfelelően, hogy a szikesedés szempontjából elsőrangúan fontos anyagok felhalmozódása éppen a száraz övezetekben, a sztyeppén, a fél sivatagokban és a sivatagokban figyelhető meg a legnagyobb mértékben. ' Az oldható nátriumsók, illátőleg a talaj kicserélődési komplexusához kötött nátrium felhalmozódása elkülö- nitve található a 19. ábrán. Mint láthatjuk, mind a kettő a fent megnevezett övezetekben mutat maximumot, a különbség csak annyi, hogy mig az NaCl maximuma a sivatagban figyelhető meg, addig a Na^SO^ maximuma a félsivatagra esik, a talajban levő kicserélhető nátrium- ionok mennyiségével együtt. Érdekes, hogy a szóda fel - halmozódásának a maximuma ugyanakkor a sztyeppén figyelhető meg, ugyanott ahol a kalcium-ionok maximuma van. A magnézium is különböző eloszlást mutat attól függően, hogy mig az oldható magnéziumsók maximuma a félsiva jban mutatkozik, addig a kicserélhető magnézium-ionok maximuma, a sivatagra esik. A talaj - vizek sótartalma éppúgy, mint a gipsz felhalmozódásának mértéke határozott növekedést mutat a szárazabb viszonyok előrehaladásával és ennek megfelelően a sivatagban éri el maximumát. A felhalmoződ4s mértékének vizsgálata világosan mutatja, hogy a sivatagok és a félsivatagok bizonyos körülmények között a szikesedésre igen hajlamosak. Szikesedéssel számolhatunk azonban más területeken is, igy a 19. ábra A kontinentális övezetek geokémiai törvény szerűségei- 86 -'
