Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
sztyeppéken is stb. Sok szikes talajt találunk, ahogy a 18. ábra is mutatja, az Alföldön, a Tiszántúlon, illetőleg ábránk adatain túlmenően a Duna-Ti- sza közén is. Egyelőre tárgyalásunkat a Tiszántúl vizsgálatával folytatjuk. A Tiszántúl általános felépitése, alluviális jellege, sótartalmú talajvizei, a hajdani mocsárvilág és sok más tényező folytán igen alkalmas hely a szikes talajok kialakulására. Az a sókészlet, amely a szikesedés egyik döntő forrásának tekinthető, meg volt már a mocsári időszak alatt is a Tiszántúl mélyebb rétegeiben, talajvizeiben és más helyeken. Ugyancsak megtaláljuk már a múltban is a vidék kedvezőtlen talajvizháztartási körülményeit, át nem eresztő talajait és a felszini levezetés szempontjából kedvezőtlen lejtési körülményeket. Mindez azt mutatja, hogy a Tiszántúlon már a múltban is elősegíthették a kedvezőtlen hidrológiai körülmények a szikes talajok elterjedését. A vízrendezési körülmények ezt a képet újabb vizháztartási elemekkel még változatosabbá tették. A szikesedés folyamatának vizsgálatánál, a hidrológiai körülmények jelentőségének megfelelően, vizsgálni kell a felszini vizeket, a talaj kapilláris vizeit és a talajvizeket, s figyelemmel kell lennünk arra, hogy mindezek a viztipusok, illetőleg ezek mozgási folyamatai együttesen vesznek részt a talajok, és igy többek között a szikes talajok kialakításában. A Tiszántúlon érdekes például, hogy a felszínhez közel található talajvíz gyakran, mondhatjuk néha az évek többségében, összeér a téli beázás szintjével, s igy az egész talajszelvény átnedvesedését idézi elő ez a folyamat (Mados: 20. ábra). Ennél az átnedvesedésnél lehetőség nyílik a felszini vizek és talajvizek oldott anyagai, valamint a talaj közötti közvetlen kölcsönhatásokra is. Még akkor is bekövetkezhet az említett kölcsönhatás, ha a felszini és talajvizek közvetlenül nem is érintkeznek, de a talajvíz felett elhelyezkedő kapilláris sáv összeér a beázás szintjével. 20. ábra A talajvizek és a beázási szelvények a Hortobágyon- 87 -
