Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
sében játszanak jelentős szerepet, hanem a talajviz szine is közelebb van a felszínhez a mélyebb részeken, mint a magasabban fekvő talajok alatt. Ha a folyamatok a sztyeppesedés vázolt folyamatával ellenkező értelemben játszódnak le, amint erre a természetben sok példát találhatunk, a ré- tiesedés folyamatával állunk szemben. Mind a sztyeppesedésnek, mind az ellenkező folyamatnak, a rétiese- désnek során a talaj vízgazdálkodásában olyan jelentős változások figyelhetők meg, amelyek az illető tipusnak nemcsak nedvességi körülményeit, hanem termékenységét, mezőgazdasági hasznosításának módszereit is nagy mértékben befolyásolják. Megállapítható például, hogy a sztyeppesedés során a talajvizszin lesüllyed, s igy csökken a lápos és egyes réti talajok esetében jelentős gyökér nedvesítő hatása. A talaj nedvességtartalma mindinkább csak az évi csapadékmennyiségtől, annak eloszlásától, valamint attól a körülménytől válik függővé, hogy a talaj hogyan képes a csapadékot befogadni és tartalékolni. A talajok tápanyag készlete fokozatosan újabb és újabb felvehető tápanyagot szolgáltat. A rétiesedés során gyakran az ellenekző folyamat figyelhető meg. Ismeretes, hogy a láptalajokban gyakran nagy mennyiségű tápanyag van rejtve, főként szerves kötésben, a közvetlenül felvehető tápanyag mennyisége azonban sokszor igen kevés. A vázolt folyamatok, elsősorban a tápanyagok feltáródása, valamint azoknak könnyen felvehető vegyületekké való átalakulása szoros kapcsolatban áll a talaj aerob és anaerob körülményeivel. Ez természetes, hiszen a talajszerkezet kedvező sajátságai csak az aerob és anaerob körülmények kedvező aránya mellett alakulhatnak ki. A talaj jó morzsás szerkezete csak akkor alakul ki, ha bizonyos időben és mértékben az aerob és az anaerob körülmények változása megfigyelhető. Sem túlzott aerob viszonyok, amilyenek például a fél sivatagokban, a száraz sztyeppéken figyelhetők meg, sem túlzott anaerob körülmények, amelyek például a lápképződés folyamán •figyelhetők meg, nem kedveznek a morzsás szerkezet képződésének. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy a jó morzsás szerkezet elsősorban az optimális körülmények között kialakuló és igen kedvező sajátságu csemozjo- mokban keletkezik. Szabolcs I. vizsgálatai nyomán megállapítható az is, hogy a vízrendezések a tiszántúli löszhátak csernozjom talajaira hatottak a legkevésbé. Valódi csemozjomok alatt eredetileg is 5-6 m alatt volt a talajvizállás, s igy annak süllyedése lényeges változást nem okozhatott. A valódi csernozjom talajok átnedvesedése továbbra is kizárólag a felszínről a csapadékból történhetett. Nem szabad azonban sző nélkül hagyni azt a tényt, hogy a valódi csernozjom talajok kiterjedése nem nagy a Tiszántúlon. Már valamivel nagyobb hatásuk lehet a vízrendezéseknek az un. réti csernozlomoknál, amelyeknél a talajviz már a felszínhez közelebb helyezkedett el. Ezeknél a talajoknál lényegében a talajvizállás éppen azon határér- 82 -
