Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

ség megjelenési formáinak, sőt a már megfagyott talajban lejátszódó nedvességvándorlásnak is, s természetesen a fagy mélységi kiterjedésének.

Az olvadás megindulásakor függvénye a talajfagy két irányú, felülről és alulról végbemenő felengedésének. Vizsgáljunk meg néhány jellemzőt.

A vizzáró képességre a vizsgálatok szerint elsősorban a P^,, és a

P^ nagysága, illetőleg a P megoszlása P és P^ között az irányadó.

Minél nagyobb a P értéke a teljes P -hez viszonyítva, egyébként változatlan P -nél C_r

annál vizzáróbb a talaj.

P^, megoszlása különben P^ és P^

között a felső, a talajmüvelés által megzavart talajrétegben elmosódottan jelentkezik, az alsó zavartalan talajrétegekben viszont jól érzékelhető, a humusztartalom és az anyakőzet minőségének függvényében. A vizzárási- vizáteresztési vizsgálatoknál gondosan határoztuk meg a pőrustér különböző részeit, s eredményeinket elsősorban ezek függvényében vezettük le.

A nedvesség megjelenésének, megfagyási folyamatának a megismerésénél a kiindulást ugyancsak a pórustér már vázolt felépítése adja. Ez már döntő a nedvesség folyékony halmazállapotban való megjelenésénél is, azaz hogy az higroszkőpos, a részecskék felszínéhez közvetlenül kötött, kapilláris vagy egyszerűen gravitációs jellegü-e? A viz megfagyását, a jég szerkezetét szintén szabályozza. A talaj kapilláris pórusterében például amorf a jég, a kapillárisoknál nagyobb pórusokból álló térben (P - VK^) pedig kristályos a jég szerkezete. A talajban különbözőképpen kötött viz más- és másképpen fagy meg. Bouyoucos [14] szerint a talaj nedvességének egy része még -72 C°-on sem fagy meg, s igy jelentős hidegkészletet halmozhat fel. Blonkin és Rosenfeld [14] szerint a kis összporozitásu és kevéssé nedves talajban apró kristályos, a nagy összporozitásu és nedves talajban nagyobb kristályokból épül fel a pórusok jege.

Az előzetes átnedvesedés mértéke, az őszi, tél-elejei esőzések viz- mennyisége, amint ezt külföldi vizsgálatok megmutatták [14], szoros kapcsolatban (a kapcsolati tényező 0,8-0, 9) van a fagy következtében fellépő vízzárással. A vizzárást fokozhatja a fagyott talaj alatti felfelé irányuló nedvességvándorlás. Elősegitheti ezt még főleg hómentes, de vékony hőréteggel fedett talajon is a kicsapódás a levegőből. Ezeknek a folyamatoknak a következtében a természetes vizkészlet meg is haladhatja a vizkapacitás értékét, a talaj meg is emelkedhet, fagypupok jelentkezhetnek. Részünkre azonban különösen fontos, részben, hogy igen tömötté, vizet záróvá válha- tik fagyott állapotában a talaj, részben, hogy az olvadás pillanatában igen nagy lehet a felső talajrétegek víztartalma, s az elsárosodásra való hajlam erősen növekedhet.

A talajfagy szerkezetet alakitő hatása közvetve szintén kihathat az eróziós folyamatok változásaira. Különösen jelentősek itt Kirpanova [14] vizsgálatai, aki a talaj pillanatnyi nedvességállapotában- 76 -