Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
szerint, s logikailag is könnyen megállapíthatóan, igen szélsőséges lefolyá- si értékek állhatnak elő. Ez természetesen az alsóbb rendű csatornák vizve zetésének növeléséhez, az időszakos és állandó tározőterek elhelyezéséhez és méretezéséhez adhat uj szempontokat és uj alapokat. A szélsőségek kialakulásának gátat vethet, ha a vízgyűjtőterületen lehullott csapadékot minden eszközzel még a helyszínen tartjuk vissza, azaz fokozni kell a talajba beszivárgó vizek mennyiségét. A táblákon és a tömbökön belüli egyöntetűség jellemzésére Ravasz T. ajánlott uj módszert homokjavitási kísérleteivel kapcsolatban [88]. Megállapítja, hogy a tábla, s természetesen a tömb egyöntetűsége is leginkább a terület vízgazdálkodási értékszámaival jellemezhető. A sok pontok meghatározott kiszáradási és telitődési értékhatárok (150 cm körüli gyökérzónára vonatkoztatva, altalajviztől nem zavart homok területeinken) már jól jellemezhetik a terület egyöntetűségét vagy változatosságát. A telitődési érték a tavaszi beszivárgási körülmények állandósulásával, azaz tartós 20 C° körüli feltalaj hőmérsékletnél, réteges mintavétellel, mint táblajellemző jól meghatározható. A kiszáradási, holtviz-érték viszont a gabonafélék, de különösen az őszi búza tarlóján mérhető az esetek többségében teljes biztonsággal. A biológiai érés befejeztével e növények alatt, az esetleg időközben beázott felső rétegek kivételével, a gyökérzőna csak holtvizet tartalmazhat, hiszen éghajlati viszonyaink között gyakorlatilag rendszerint éppen a vízhiány készteti a gabonaféléket a gyors beérésre. A táblákon és a tömbökön belüli, valamint a nagyüzemi szempontok alapján rendezett vízgyűjtőterületeken belüli lefolyási kérdések néhány részletével a közvetlen lefolyási vizsgálatok elemzése során fogunk még foglalkozni. Itt befejezésül csak annyit emelünk ki, hogy a nagyüzemi területrendezés valóban uj lefolyási helyzetet teremt és ez az uj helyzet uj megoldásokat kell, hogy maga után vonjon. 1.42. Növénytermesztési szempontok 1.421, Általános szempontok [136 ] Bevezetésképpen megállapítható, hogy a vizjárta területeken csak bizonyos viztürő növényeket termelhetünk, illetőleg fordítva, a talaj nedves körülményeit a vetésterv helyes megváltoztatásával kisebb mértékben természeti körülmények között csökkenthetjük. Ezért Írja elő például a Szegeden tartott Belvízvédelmi Értekezlet a vizjárási viszonyok figyelembevételét a vetésterv összeállításánál [74]. Az elhangzott vitában ugyanakkor megállapítja Mihályfalvi I. [67], hogy a vetésterv módosítása, bár a felvetés helyén való, általában másodrendű jelentőségűnek mondható. Példának fölveti az 1965. évben felszíni vízzel sulytott vetetlen területek esetét. Ezeket a területeket a kukorica- 59 -
