Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Meteorológiai szempontok

(10)

h: = h. +h . = 10 . 1 1 2.1

v. + h

í

2.1

A hőtakarő víztartalmának napról-napra bekövetkező változását meg- íatározva, az elszivárgó hőié mennyisége (h^, mm), az elpárolgó hó és hóié mennyiségét is ide számitva, a következőképpen állapítható meg:

ha h = 0 (azaz nem volt nagyobb eső), £ 9 y

h . = H. u xi í-H

i+1

ha h ^ 0 (azaz eső kisérte az olvadást),

£ a 1

h . = h:-h

Xl 1 1+1

(11)

(12)

A vázolt empirikus módszert időközben összehasonlíto'ttuk közvetlen mérési eredményekkel. Ez az összehasonlítás megerősítette a számítási módszer helyességét, alkalmazhatóságát. A számítási módszer hibahatáraira természetesen az ellenőrző mérések tényezőinek összetettsége és a mérések jellegéből következő pontatlansága miatt pontos számadatok nem adhatók. Megállapítható azonban egyszerű mérlegelés alapján, hogy a hő- térfogatsuly adatoknál + 20 %-os hibánál nagyobbat nemigen követünk el.

Ez pedig azt jelenti, hogy a napi hóié mennyiségének becslésénél (kivéve az olvadás utolsó 1-2 napját) + 25 %-os hibánál, 2-3 egymás melletti nap esetében + 15 %-os hibánál nagyobbat nem követhetünk el. A szokásos 1-6 napi statisztikai feldolgozásoknál pedig a hiba még kisebb. p.0lj

Megállapításainkat a Bükk-hegységben 1954-ben, a Mátrában 1956-ban és Mátraszentlászlón 1956-1963-ig végzett közvetlen méréseink eredményeivel igazoltuk. Az eljárás igazolásához még felhasználtuk a szarvasi, nagy- laposi, rédehalmi, mirhő-gyolcsi, kungyörgyi és tiszaberceli 1963. évi közvetlen mérési adatokat.

A továbbiakban rátérnénk egy-két hagyományos és egy-két uj csapadék-feldolgozási módszer tanulmányozására.

Foglalkozzunk legelőször is az un. "Montanari" éghajlati valószínűségi függvények értelmezésével.Szigyártó Z. vizsgálatai szerint Q123J ezek a függvények, elnevezésükkel ellentétben, csak igen laza kapcsolatban állnak a valószínűség matematikai fogalmával. Nem alkalmasak arra, hogy segítségükkel valószínűségeket rendeljünk a különböző csapadékmennyiségekhez.

Lényegük, alkalmazhatóságuk szempontjából e függvények kétféle összefüggést fognak össze egy néven. Az egyiknek csapadék-maximumfügg - vény, a másiknak csapadék-átlagfüggvény elnevezést lehetne adni.- 31 -