Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Meteorológiai szempontok

A csapadék-maximumfüggyények alkalmasak arra, hogy bizonyos időtartamhoz megadják az az alatt lehulló maximális csapadékmennyiség közelitő értékét.

A csapadék -átlagfüggvények megadják bizonyos időtartamhoz azokat a csapadékértékeket, melyekkel egyenlő, illetőleg melyeknél nagyobb csapadékmennyiség N évben j_-szer (i_ = 1, 2,

.........), tehát egy évben átlag

i , , N „

— -szer, vagy más kifejezési móddal átlag —- evenként fordul elő.

Szigyártó Z. megállapítja azt is, hogy mindezeket a függvényeket úgy célszerű megszerkeszteni, hogy a független változóként tekintett időköz olyan tetszőlegesen felvett időtartam legyen, amelynek kezdőpontja nem függ a csapadékhullás kezdetének időpontjától. (Szigyártó Z. ezzel igazolta a mintegy 15 éve követett ilyen irányú gyakorlati munkánkat.)

A Montanari -tipusu függvényeket különben itthon is és világszerte is igen elterjedten alkalmazzák. Lényegében ezen számítási módot követtük magunk is akkor, amikor a rövid és a hosszú időtartamú csapadékjelenségeket együttesen vizsgáltuk és amikor a csapadéknak a terület növekedésével bekövetkező csökkenését határoztuk meg. Vizsgáljuk meg a továbbiakban ezeknek a munkáknak egy-két eredményét.

A 6. ábrán Kalocsára mutatjuk be a nyári időszakra az 5 perctől 60 napig terjedő időtartamú esős időszakok csapadéktörvényeit. Ez a feldolgozás világosan mutatja, hogy a közelitő függvénykapcsolat az esőknek csak bizonyos időtartam-közeire érvényes.

A területi változás megállapítására [98 J több állomás adataiból indultunk ki, s a megoldásra matematikai statisztikai eljárást dolgoztunk ki.

Az eljárást példaképpen hat Duna-Tisza-közi csapadékmérő állomás (Felsőbabád, Kecskemét, Dunaföldvár, Kalocsa, Kiskunhalas és Baja) 50 évi májusi csapadékmagasságainak statisztikai feldolgozásával mutatjuk be.

A kiterjedés hatásának figyelembevételére az állomások adatainak állomásonkénti feldolgozása mellett vizsgáltuk kettő, három, négy, öt és hat állomás napi csapadékátlagainak törvényszerűségeit. Az adott időtartamú és az adott számú évben átlagosan egyszer elért vagy meghaladott magasságú csapadékok vizsgálatánál a csapadék mennyisége (h, mm) és a terület kiterjedése (F, km^) közötti függvénykapcsolat a példaképpen felvett területen a következő alakúnak adódott:

h = b . F'p (13)

ahol béspa függvény állandói.

Eredményképpen leszűrhető, hogy a kiterjedésből származó, a csapadék mennyiségét változtató hatás annál nagyobb, minél rövidebb a csapadék időtartama, s minél ritkábban fordul elő a vizsgált időtartamú csapadék. Például a 300 évenként egyszer jelentkező egy napos csapadék május hónapban:- 32