Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása

a laboratóriumi teljes analízishez. Az analíziseket legnagyobbrészt a KGST tagállamai által elfogadott és alkalmazott elemzési módszerek szerint végezték. A módszerek legnagyobb része titrimetriás vagy fotométeres analitikai meghatározást jelentett.

Ezek a minőségi vizsgálatok számos érdekes következtetésre adtak lehetőséget. Kimutathatók a vizlevonulás időbeli és térbeli változásának okai. Például a még meglevő hőtakarő idejében meginduló vizlevonulás esetében, a hőtakarő talajvédő hatása folytán, a levonuló vizek kis sótartalmunk.

Érdekes megfigyelést mutat a XXVI. árapasztó csatorna és a Duna- Tisza-csatoma vízminőségi összehasonlítása. A felszíni vizek összegyü- lekezésének kezdetén 1966. március 9-én a XXVI. csatorna még kisebb sótartalmú, mint a Duna-Tisza-csatoma. Március 14-én már azonossá válik az egész rendszerben a sótartalom, tehát megszűnik a minőségi eltérés.

Az ezután következő időben tovább növekszik a XXVI. csatorna által szállított viz sótartalma a Duna-Tisza-csatorna vizének sótartalmához képest. Ennek oka valószínűleg az, hogy miután a Duna-Tisza-csatorna legnagyobb részt laza homokos talajban helyezkedik el, az oda beszivárgó talajvíz hígítja a Duna-Tisza-csatornába befolyó egyéb vizeket.

A minőségi vizsgálat első becsült következtetéseit a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Jelentése alapján [ 57J a következőkben foglalhatjuk össze: t

1. Abban az esetben, ha a szikes réteg a talajfelszíntől csupán néhány cm távolságra van és a levezetési körülmények gyors lefolyást tesznek lehetővé, a levonuló viz aránylag nagy mennyiségű Na^CO^-at képes kioldani és elszállítani. Ebben az esetben igen nagy a felszíni viz talajjavító hatása, mert káros sóktól szabadítja meg a termőtalajt.

2. Abban az esetben, ha a vízelvezetési körülmények gyors lefolyást biztosítanak ugyan, de a szikes réteg mélyebben helyezkedik el, az oldó hatás csak kis mértékben érvényesül. A csapadékvíz egy kis része beszivároghat ugyan a talajba és ott nagy sótartalmú talajoldatot képezhet, ez

a viz azonban csak igen lassan mozoghat tovább, s nem igen jelenhet meg újra a felszínen. A be nem szivárgó viz a felszínen levő homokos rétegeken aránylag gyors ütemben lefolyik, s a talajban különösebb hatást nem okoz.

Ez az eset érvényes a Duna-Tisza-csatoma felső vízgyűjtőterületére, ahol az egész mérési időszak alatt a sótartalom változása a legkisebb volt.

3. A felszíni vizek oldó hatása abban az esetben a legnagyobb, ha a lefolyás lassú, s ugyanakkor a szikes talajréteg a felszínen, vagy a felszín közelében helyezkedik el. Itt élesen meg lehet figyelni az oldódási folyamat időbeli változását. Négy-öt napi tartózkodás után a vízben zömmel a nátrium-ionok szerepelnek, majd öt-hat nap múlva a kálcium-ionok kerülnek túlsúlyba. Célszerű tehát ebben az esetben akkor levezetni mesterséges utón- 25 -