Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása

a talajról a felszíni vizeket, amikor annak nátriumtartalma a maximumot adja. Ezt a talajjavító hatást főleg az I. árapasztó rendszerére biztosíthatjuk.

4. Abban az esetben állunk a legkárosabb állapottal szemben, ha a terület lefolyástalan és a felszín alatt szikes talajréteg helyezkedik el. Ilyenkor a felszíni viz beszivárog a talajba, és ott tömény talajoldatot alkot. Ez a növények szempontjából értékesíthetetlen, igy tehát káros állapotot jelent.

A sókoncentráció jellemzésére az 5. táblázatban összefoglaljuk az egyes mérőhelyeken észlelt maximális és minimális koncentrációt, valamint az összes só- és vízmennyiségből a vizsgált időszakra számított átlagos értékeket. (A Duna-Tisza-közit talajképződési folyamatokkal és talaj- javitási lehetőségekkel az 1.443.fejezetben foglalkozunk részletesen.)

5. táblázat

*

Sókoncentráció a Dunavölgy csatornáiban 1966. II-III.

Mérőhely

Maximum

mg/1

Minimum

mg/1

Átlag

mg/1

1

DTCS

530

353

433

2/a

DVCS

503

361

400

5

I. Árapasztó

«

870

556

742

6

I. Árapasztó

870

605

754

8

XXX. Cs.

760

497

628

10

XXXI. Cs.

1414

780

1104

11

XXX. Cs.

1970

494

1010

12

XX. Cs.

534

344

422

1.15. A napfolt-tevékenység kapcsolata a felszíni vizek keletkezésével

A felszíni elöntések és a napfolt-tevékenységek kapcsolatát Polgár Gy. vizsgálta [85], Ő mindenekelőtt vázolja tanulmányában az 1869-től 1960- ig terjedő 1Ö0 éves időszakra a napfolt-tevékenység alakulását (5. ábra). Megállapítja, hogy az évi közepes napfolt-számok görbéje átlagban határozottan 11 éves periódust mutat. A legkisebb periódus 10 éves, a legnagyobb 12 éves (a maximumok és minimumok térközei is nagyjából azonosak).

A napfolt-tevékenységet összehasonlítja a száraz és a nedves évek alakulásával. Megállapítja (5. ábra), hogy a száraz évek.Közép-Európában- 26 -