Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása
értékét vizsgálni, hanem ugyanúgy tanulmányozni kell a nedves időszakok fajlagos és összesített belviztömegeit, illetőleg kiegészítésképpen a nedves időszakok tartamát! A felszíni vizek keletkezésének vizsgálatakor, gondolva az előző elemzésekre, rá kell mutatnunk arra, hogy ez a folyamat igen összetett, és gyakran igen nehéz arra következtetni, hogy az adott okok következtében jelentkezik-e felszíni víz és az milyen mértékű lesz. Ha megvizsgáljuk például a felszíni vizek keletkezésére különösen érzékeny télvégi és tavasz elejei megelőző talajvíz-helyzetet (2. ábra), akkor azt tapasztaljuk, hogy például viszonylag azonosnak tekinthető előkészítő csapadék körülmények mellett is, mint 1963-ban és 1965-ben, az elöntések sok esetben teljesen másutt jelentkeznek (3. ábra) Jj6J. A helyi hatások tehát igen érzékenyen befolyásolják a felszíni vizek kialakulását. A havazás előtti erős talajfagy és a nagy víztartalmú hőtakarő gyors felmelegedése, különösen egyidejű olvasztó esővel, a ma még veszélyeztetettnek nem látszó területeken is, okozhat súlyos vízkárokat. Ugyanakkor azonos hidrológiai feltételek mellett a kedvezően száraz tél az ősszel még veszélyben látszó területek helyzetén is nagy mértékben javíthat. A továbbiakban még beszámolunk néhány érdekes kezdeményezésről a tárgyalt kérdés területén, igy a vízminőségi vizsgálatok szerepéről, továbbá a napfolt-tevékenység hatásáról. 1.14. A vízminőségi vizsgálatok szerepe a felszíni viz származásának megállapításánál Igen érdekes vízminőségi vizsgálatokkal segítették elő a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei [57j az 1965-66. évi téli-tavaszi vizhelyzet helyes értékelését. A vízminőségi mintavételi helyeket a 4. ábrán tüntetjük fel (az arabszámokkal jelölt helyek). A mintákat minden vizsgálati napon ugyanabban a napszakban + 1 órai eltéréssel ugyanabban az időpontban vették. A mintavételek ilyen időbeli megvalósításának helyességét igazolták azok a vizsgálatok, amelyek során a vizsgálati helyen reggel 9-kor és délután 3 órakor is vettek vízmintát, amely minták a napi felmelegedés és napsütés hatásának megfelelően az oxigén-háztartásban igen nagy eltérést mutattak. A mintákat különben minden esetben a sodorvonal közeléből vették, ahol remélték az egész keresztszelvényt legjobban jellemző minőségi viz vételét. A mintavétel után azonnal meghatározták a helyszínen a hőmérsékletet, p értéket, a karbonát, a széndioxid és az oldott oxigén mennyiségét, H a lugosság mértékét. Az oldott oxigén meghatározásához szükséges minták vételét egyidőben és azonos módon vették a biokémiai oxigénigény meghatározásához szükséges mintákat is. Ezenkívül még 21 homogén mintát vettek- 24 -
