Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

hető meg a csatornákban. Erre az értékre méretezve a csatornákat, azok gazdaságtalanul nagyok lesznek. Az összesítő értékelésnél arra is rá kell mutatnunk, hogy amennyiben akár fő-, akár kiegészítő eljárásként mégis alkalmazzuk az összegyülekezé- si folyamatokat felmérő eljárásokat, akkor elsősorban e fejezet bevezetőjé­ben emlitett legegyszerűbb eljárást alkalmazzuk. Ennek oka az, hogy min­den hibája ellenére ezzel igazodhatunk a leggyorsabban és ezzel talán a leg­pontosabban is a síkvidéki vizgylljtőterUletek vizrendszereinek Üzemszerű változásaihoz. Teljesen önállóan üzemelő síkvidéki vízrendszert alig isme­rünk. A vízrendszerek egymással csatornákkal összekötöttek, ami lehetősé­get ad a jobban terhelt rendszerek tehermentesítésére, ugyanakkor együtt- jár azonban a számitás bonyolődásával. Az összegyülekezés időbeli mene­tét leiró hidrogram (vizgyUjtő-karakterisztika, egységnyi árhullámkép stb.) alakját az üzem pillanatnyi jellegének megfelelően (amibe nemcsak a területi változásokat, de a vízvisszatartás hatását is bele kell értenünk) síirün változtatja. 3.132. A fajlagos vízhozam vizsgálata a viz össze - gyülekezésének és a csatomamedrekben le­játszódó tározódási folyamatnak figyelembe­vételével Ezt az eljárást az olasz Puppini vezette be[ 72, 73], az olasz tenger­parti öblözetek vizsgálatánál. Az eljárás kiindulási pontja, hogy a csator­na valamely^ keresztszelvényében a_t időpontban, a szabad összegyüleke- zésnek megfelelően, vízhozamot kellett volna megfigyelni, azonban a szelvény fölötti mederben a £ időpontot megelőző elemi dt_ idő során bekö­vetkezett tározódás (dV) következtében csak Q érkezett, illetőleg folyt to­vább. A tározódással kapcsolt vizmozgásra is érvényes leegyszerűsített folytonossági törvényt az elemi dt_ időre a következő egyenlet fejezi ki: Ql . dt = Q . dt + dV , (80) ahol Qj = oC. i . F = . F . (81) A Q és a V mennyiségek változnak az idővel. A két mennyiség vál­tozása között azonban összefüggés áll fenn. Ha ezt az összefüggést - leg­alább megközelítő feltételek alapján - matematikailag ki tudjuk fejezni, akkor a (80) alatti differenciálegyenletet meg tudjuk oldani és ezzel a tá­rozódással kapcsolatosan végbemenő lefolyási jelenség törvényszerűségét 169 -

Next

/
Thumbnails
Contents