Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

. 2 .2 3

Q _ ß • OC « ^ » V > t

A 3

Ha ebbe az utóbbi összefüggésbe az i = 1 és a t = 9 értékeket helyettesítjük

(az utóbbit a 0 < 1 feltétellel), akkor az egységnyi árhullámkép egyenletét kapjuk a t ± T tartományra:

2

Q- = . g3 . (78)

Vagyis egy J. intenzitású csapadék árhullámképét úgy kapjuk az árhullám2

képből, hogy az utóbbi ordinátáit i -tel szorozzuk:

Q = ß ’ ^3 • V • 1 . e3 = Q’ . i2 . (79)

Az utóbbi összefüggés gyakorlati (közvetlen kísérleti) igazolása még hátra van.

A két módszer összehasonlító értékelésénél talán megállapítható, hogy az egységnyi árhullámkép módszere az egységnyi időtartamhoz és intenzitáshoz közel álló folyamatoknál jobb eredményt adhat. Egyébként Jacquier módszere elvileg helyesebb, mert legalább is a talajfelszini le- pelszerü mozgásnál figyelemmel van a vizlepel h vastagságának változásán át a lepelszerü mozgás sebességének időbeni változására.

Jacquier módszerének bizonyos fokig hibás közelítései: a csatornában levő vizmozgás sebességének állandósága és a vízgyűjtőterületnek derékszögű négyszögként a felfogása.

Bármelyik összegyülekezési vizsgálatnak hibája az intenzitás (i) vérbeli és időbeli, valamint a lefolyási tényező (oó) időbeli, esetleg térbeli állandóságának a feltételezése. Az intenzitás és a lefolyási tényező idő- és térbeli változásának azonban már a közelitő figyelembevétele is igen nehézkessé tenné a számításokat, a szabatos értékelés pedig sokszor szinte megoldhatatlan feladat elé állíthat az összegyülekezési vizsgálatoknál.

A szakirodalomból kísérleti megfigyelési adatok közlése nyomán következtethetünk azonban a változások hatásaira. így például Jacquier a lefolyási tényező időbeli változásának hatását méri fel [43J.

Az összegyülekezési folyamatot felmérő eljárásokat önmagukban ritkán alkalmazzuk. Hátrányuk, hogy - amint az előzőekben már utaltunk erre - a teljesen szabad összegyUlekezésnek megfelelően a fajlagos vízhozamnak olyan csúcsértékét adják meg, amely csak igen rövid ideig figyel - 168 -