Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása
sitg képességüekre tervezzük, azok igen költségesek lesznek, de ugyanakkor a felszíni vizek csak ritkán öntenek majd ki a csatornákból, azaz nem mutatkozik majd felszíni elöntés, nem lesz tározódás, nem lesz vízkár sem. Viszont, ha a vízszállító hálózatot kis teljesítő képességűre tervezzük, az olcsó lesz, de egyben a csatornák gyakran nem képesek majd a felszíni viz egy részét levezetni, tehát kiöntenek, nagyobb területek mint tározók működnek, s vízkár lép majd fel. A tervezés során meg kell találni a leggazdaságosabb kiépítési fokot. A vizvezetőrendszer végső tervének kialakításánál a méretezési eljárásokat együttesen kell alkalmaznunk. Ennél az együttes alkalmazásnál igen jelentős, figyelemmel a mozgás és a tározódás folyamatainak vázolt összefonódására, a szállitőhálőzatnak és a tározórendszernek a párhuzamos kialakítása. A szállitóhálózat, nagyfokú (clnagy) kiépítése esetében a tisztán a hidraulikai elveken (az egyszerű összegyülekezési folyamat feltételezésén) alapuló tervezési eljárást alkalmazzuk. Kivételt csak az jelent, ha a csatornarendszer igen nagy befogadó képességű, amikor is figyelembe kell venni a meder tározó hatását is. A szállító hálózat igen kis fokú kiépítése esetében (QjcacsjJ1y) a tisztán a vizháztartási elveken alapuló tervezési eljárást alkalmazzuk. A gyakorlati esetek többségében, a gazdaságossági vizsgálatok említett követelményeinek megfelelően se túl magas, se túl alacsony fokon, hanem éppen a gazdaságossági vizsgálatoknak megfelelően egy közbenső fokon építjük meg a szállitőhálózatot és ennek a közbenső foknak megfelelően tervezzük meg a tározási létesítményeket. Ezekben az esetekben a hidraulikai és a vizháztartási eljárásokat együttesen, párhuzamosan alkalmazzuk. Befolyásolja a vizsgálat jellegét az is, hogy milyen előzetes hidrológiai megfigyelési anyag van a csapadékról, a vízállásról és a vízhozamról stb. Kevés hidrológiai feljegyzés esetében közelitő eljárásokat, elmélyült hidrológiai tanulmány birtokában részletesebb vizsgálatokat vezethetünk be. A továbbiakban a következő vizsgálati utakat ismertetjük: a viz összegylilekezésének (3.131.), a viz összegylilekezésének és a csatomamedrekben lejátszódó táro- ződási folyamatnak (3.132), a vizgyüjtőterület felszínén lejátszódó tározódási folyamatnak (3.133), a viz összegylilekezésének és a vizgyüjtőterület felszínén lejátszódó tározódási folyamatnak (3.134.), a viz összegylilekezésének, a vizgyüjtőterület felszínén lejátszódó tározódásának és ezek gazdasági hatásának (3.135.) együttes vizsgálatát.- 155 -
