Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

3.131. A fajlagos vízhozam vizsgálata a viz osszegyüleke- zési folyamatának figyelembevételével

Az összegyülekezési folyamat megismerésének útja a "Hidrológia" tárgyból közismert. A közelítő számításokban elsősorban arra az egyszerűsítő feltevésre alapított összefüggést alkalmazzuk [94J, amely szerint, ha az eső időtartama (T) éppen egyenlő az összegyülekezési idővel (T), akkor a fajlagos (q^) és a teljes (QJ vízhozam értéke a következő egyszerű

összefüggésekből számítható:

• - \

és

(31/a)

ahol a lefolyási tényező,

i a csapadék intenzitása 1/sec.km^-ben,

— 2

F a vízgyűjtőterület kiterjedése km -ben.

A (30) összefüggésnek az ismerete, valamint az adott vízgyűjtőterület lefolyási és csapadékviszonyainak gondos tanulmányozása, lehetőséget ad matematikai statisztikai utón a következő alakú és a gyakorlati számításoknál igen jól használható függvény megállapítására Qpl. 119J:

qcT = q = a . T'm (31/b)

ahol q^ vagy egyszerűen q a fajlagos vízhozam T függvényében ----- 1/sec. km^-ben,

T annak az esőzésnek vagy olvadásnak az időtartama napban

(esetleg órában vagy percben), amelyből a lefolyás keletkezik,

a és m a függvény állandói (ha átlag £ évenként egyszer elért vagy meghaladott q^ vízmennyiséget fejez ki a függvény, és a és

m állandók, esetenként más-más a és m értéket vesznek fel). — _e __e

A

z m állandó értéke a magyar Alföld 1-6 napos időtartamú esői és olvadásai esetében 0,62 körüli. Az a állandó értéke a mértékadó őszi-téli- tavaszi lefolyási helyzetekben, a kb. 80 km^-nél nagyobb alföldi vízgyűjtőterületek esetében, 40 és 200 között ingadozhat.

Elmélyedt vizsgálatoknál esetleg szóba jöhet az összegytilekezési fo- 156 -