Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

2. Előmunkálatok

terjedő időszakot egyben vizsgáljuk-e vagy hőnapokra elkülönitve. Ha elegendő adatunk van, akkor a rövidebb időszakok meteorológiai vizsgálata helyesebb.

Feltehetjük továbbá azt a kérdést is, hogy a csapadéktörvényeket közvetlenül állapitsuk-e meg. vagy sulyozzuk-e az egyes csapadékértékeket előbb a lefolyási tényezővel és csak ezután vezessük le az un. lefolyási törvényeket, amelyek már a csapadékból közvetlenül származó felszíni viz mennyiségét jellemző fajlagos vízhozamot jelentik. Mindaddig, amig a lefolyási tényező teljesen szabálytalan módon és nagy határok között változik, csak az utóbbi ut követhető. Például az ősz-tél-tavaszi időszakban levezetett törvényeknél minden egyes napi csapadékadatot a feldolgozás előtt súlyoznunk kell az aznapi lefolyási körülményeket jellemző tényezővel, a megelőző csapadék stb. szabálytalan hatásainak figyelembevételével. A késő tavaszi és a nyári időszakra levezetett klimatikus törvényeknél inkább engedhető meg a csapadékadatoknak egyszerű, súlyozás nélküli feldolgozása. Ebben az időszakban ugyanis elsősorban a csapadék hevességének és a talaj viz- vezető képességének a különbsége szabja meg a fölös felszíni viz mennyiségét, tehát éppen olyan érték, ami a klimatikus törvénytől függ. Ehhez járul még az öntözött területeken az is, hogy a talaj felső rétegei az öntözési üzemi terv szerinti nedvességi állapotúak, s igy azok szintén ismertek és aránylag egyszerűen figyelembe vehetők.

További kérdés lehet az is, hogy miképpen vegyük figyelembe a csapadéktörvények meghatározásánál a vízgyűjtőterület kiterjedésének a szerepét. Erre matematikai statisztikai utón eljárást dolgoztunk ki, amelyet az előzőekben már bemutattunk (1.2, (13) összefüggés [98]).

Végül megemlítjük, hogy az előmunkálatok során különleges figyelemmel kell lennünk a történelmi adatok, adatsorok (1.54) feltárására.- 152 i