Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása
✓ 3. TERVEZÉS A síkvidéki vizrendezési tervezés során kiindulunk a fajlagos vízhozam számításából, majd megtervezzük a vizszállitő hálózatot, a víztározó rendszert és a műtárgyakat, végül felülvizsgáljuk a terv kapcsolatait más vizrendezési ágakkal, a vizhasznositási ágakkal, s felbecsüljük a mezőgazdasági hatásokat. \ t 3.1. A FAJLAGOS VÍZHOZAM MEGHATÁROZÁSA A felszini vízlevezető rendszerrel eltávolitandó vizmennyiség elsősorban a fajlagos vízhozammal, azaz az adott csatornaszelvényhez tartozó, az egységnyi területről az időegység alatt levezetendő vizmennyiséggel (q l/s.km^ vagy 1/s.ha) jellemezhető. A fajlagos vízhozamot a viz származásának megfelelően a következő elvi összefüggés szerint lehet meghatá\ q = qc + + % + qa + qö . (30) a csapadékból (esőből és hóléből) közvetlenül származó, a felszínen összegyülekező és lefolyó viz, a talajvízből a csatornákba szivárgó viz, az árvédelmi töltéseken és a töltések alatt átszivárgó és a talajból felfakadő viz, a folyók árvizéből származó viz, végül az öntözővízből származó viz. A (30) összefüggéssel meghatározott összegezéshez csak az egyide- jüleg mutatkozó mennyiségeket lehet számításba venni. Az egyes q értékek közül a felszini viz származásának megfelelően egyesek elhanyagolhatók. rozni: ahol q c %- 153 \
