Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

2. Előmunkálatok

2. ELŐMUNKÁLATOK

Az előmunkálatok során a rendezendő vizgyüjtőterillet lehető legjobb megismerésére törekszünk a viz elvezetésének és visszatartásának (tározásának) a tekintetében. Az előmunkálatok folyamán:

elvégeztetjük a geodéziai, a vízrajzi, a talajtani, a meteorológiai, vízgazdálkodási stb. felvételeket, összegyűjtjük és rendezzük a tervezéshez szükséges adatokat és '

felülvizsgáljuk a vízkárok általános okait.

Az előmunkálatokat részletesen tárgyalja a szakirodalom [ 94]. Itt csak egy-két különleges kérdés megvitatására térünk ki.

Különösen jelentősek a meteorológiai előmunkálatok. A csapadék jelentkezésével kapcsolatostermészeti törvényszerűségek felismerése nagymértékben elősegíti a belvizrendezési munkát.

Ezen a területen a legelső kérdés talán az lehet, hogy belvizrendezési szempontból melyik az az időszak, amelynek a csapadéktörvényeit meg kell ismerni és azokat milyen érvényességi tartományban kell jellemezni.

A vizsgálandó időszakok megválasztásánál szerepet játszik a vízgyűjtőterület kiterjedése, továbbá hogy a területen melyek a termelt növények, mikor szenvednek ezek nagyobb károkat, mikor kell a talajmunkák elősegítésére vízteleníteni, öntözött-e a terület és milyen mértékben, milyenek az alkalmazott öntözési módok stb. Olyan területen például, amelyen sok a rizstelep, a szeptember hónap, a rizstelepek víztelenítési időszaka a mértékadó, teliát a csapadéktörvényeket is itt kell vizsgálnunk. Viszont olyan nagyobb kiterjedésű vizgyUjtőterületeken, amelyeken alig öntöznek, a mértékadó felszíni fölösleges vizeknek a keletkezési idejük a téli és a kora tavaszi időszak. Ebben az esetben tehát a csapadéktörvényeket erre az időszakra kell megállapítanunk. Gyakran párhuzamos vizsgálatokat is kell végeznünk a különböző időszakokra.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy hosszabb vagy rövidebb időszakokra állapitsuk-e mega tételeinket? Felbontsuk-e az őszi-téli-tavaszi időszakot további rövidebb időszakokra, mint amit pl. Kienitz G. javasol, aki belvíz szempontjából a tél és a télutó (XI-III), valamint a tavaszi és a nyárelejei időszakot (IV-VI) tartja mértékadónak £49]. Hasonlóképpen felmerülhet az a kérdés is, hogy öntözött szántóföldi területeken a májustól augusztusig- 151 -