Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása

A két közvetett és közvetlen kiváltó tényező meg nem határozható arányban vesz részt a télvégi-tavaszi felszini vizek létrehozásában. Az 1. ábra nyomán a négy tényező együttes szemléletében a következők állapitha- tók meg:

1. Ha a négy tényező bármelyike szélsőséges értéket mutat, már előfordulhat felszini elöntés és kár.

2. Jelentősebb felszini vizkárok általában csak akkor következnek be, ha legalább három tényezőnek van az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb értéke.

3. Az egyes tényezők szélsőséges értékei minden látszólagos szabály nélkül következnek be. Talán annyit lehetne rögziteni, hogy általában egymást követő években vannak minden egyes tényezőnek kedvezőtlenebb értékei.

4. Az utóbbi helyzet több egymást követő évben szokott bekövetkezni, de úgy, hogy közben előfordulhat olyan egy-két év is, amikor nem volt lényegesebb felszini vízkár. A vizsgált évsorozatban ilyen rendkívüli évjáratok voltak a Tiszántúlon az 1919-24. valamint az 1939-42. évek között.

/'

Ősszel, késő tavasszal és nyáron is számolhatunk, a bevezetőben összefoglaltaknak megfelelően, a felszini viz jelentkezésével. Magas talajvízből csak különleges esetekben számolhatunk felszini vízzel.

Vizsgáljuk meg a kötött talajú területek közül példaképpen a Körösök völgyét. Ez a terület túlnyomóan kötött talajú, de kis részében már átmenetet jelent a laza talajú és altalaju vízgyűjtőterületek felé is. A felszini vizeknek itt a következő négy fő típusát különböztethetjük meg:

a) az őszi esőzésekből származó felszini viz,

b) a télvégi hóolvadásből származó felszini viz,

c) a talajvíz megemelkedéséből származó felszini viz és

d) a május-junius havi esőzésekből származó felszini viz.

Az őszi esőzésekből származó felszini viz keletkezésével (1950 és 1952) az előzőekben már foglalkoztunk.

A téli, télvégi hóolvadásből számos esetben számolhatunk a Körösök völgyében felszini vízzel, igy például 1932-ben és 1940-ben. A téli hóolvadásből származó felszini vizek az egész vízgyűjtőterületre kiterjedően szoktak jelentkezni, és levezetésük eléggé hosszú időt vesz igénybe. Ebben az időben a felszini vizek általában egybeesnek az árvizekkel, igy a felszini vizeket csak szivattyúzással vezethetjük le. A kár főleg az őszi vetések kipusztulásában jelentkezik, s a tavaszi mezőgazdasági munkák elmaradásában.

Felfakadő talajvízből felszini viz csak 1942-ben mutatkozott. Elsősorban ott,ahol az altalaj homokos kavics, vagy homokos vályog volt. A felszini víznek ez a megjelenési formája a Körösök völgyében különleges megjelenési formának tekinthető.- 13 -