Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása

A késő tavaszi és nyári esőzésekből származó felszíni vizeikkel (1953, 1956 és 1957) bevezetőnkben már foglalkoztunk.

1.13. Példák a felszíni vizek keletkezésére laza talajú területeken

Más jellegű a felszíni viz keletkezése, a laza talajú és ailifcalLaju viz- gyüjtőterületeken, igy például a Duna-Tisza közi homokteriileteken. (Szeged környékére Babos Z. adatai nyomán: 2. táblázat [59]). Itt a csapadék és a hőmérsékleti okok mellett jelentős szerepet játszik a talajyizszin megemelkedése is.

2. táblázat

A Szeged környéki felszini vizek történeti adatai

Igen erősen havas telli volt:

1876, 1891, 1893, 1895, 1922, 1934, 1940, 1941, 1942, 1947

Mérsékeltebben havas telü volt:

1875, 1881, 1886, 1888, 1890, 1896, 1901, 1903, 1909, 1912, 19JIZ, 1929, 1935, 1937^ 19£4^ 1954,

Erősen csapadékos tavasz volt:

1876, 1891, 1922, 1940, 1941, 1942

Mérsékeltebben csapadékos tavasz volt:

1881, 1886, 1895, 1896, 1901, 1912, 1917, 1944, 1947, 1954

Az utolsó 50 év legcsapadékosabb 13 esztendeje:

1910, 1915, 1919, 1922, 1925, 1931, 1936, 1937, 1939, 1940, 1941, 1944, 1951

ezek közül 9 esztendő volt számottevően belvizes, ebből 4 súlyosan belvizes

80 év folyamán a legsúlyosabb belvizes év:

1881, 1942

Enyébb. de ugyancsak erős belvizjárásu évek:

1871, 1895, 1916, 1917, 1919, 1940, 1941, 1947, 1956 Wr

Előbbieknél kisebb mértékű belvíz volt:

1873, 1876, 1879, 1886, 1891, 1896, 1902, 1910, 1912, 1915, 1922, 1932, 1937, 1951, 1952/53.

Nagyon csapadékos ősz és koratél volt. még sem lett nagymértékű belvíz:

1904, 1917, 1920, 1922, 1938, 1944 főként 1944-ben és 1922-ben pedig még a tavaszi csapadék is nagyon bő volt.- 14 -