Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - A mezőgazdasági és a vízgazdálkodási szempontok együttes szemlélete
A "Komiősi Imre" talajvizháztartási kutatási telepen a talaj- és a lejtésviszonyok olyanok, hogy sem felszini, sem felszin alatti lefolyás nincs. A felszin alatti talajvizet tartő réteg alatt gyakorlatilag vizzárőnak tekinthető rétegek vannak, a talajvizjárást és a talajvizháztartást befolyásoló két legfontosabb tényező a helyben lehullott csapadék és a párolgás, és fő jellemzője a függőleges irányú nedvességmozgás. A felszini vizek keletkezése szempontjából ez a kutatási telep csak kiegészítő adatokat nyújt. Ezek a kiegészítő adatok azonban, éppen az említett függőleges irányú nedvességmozgás megismerésével, értékesen elősegítheti a felszini viz egyes keletkezési kérdéseinek megoldását. A kutatási telep felépítésével és a kísérleti munka eredményeivel itt nem foglalkozunk, a szakirodalomra hivatkozunk [135]. 1.6. A MEZŐGAZDASÁGI ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTOK EGYÜTTES SZEMLÉLETE A felszini vizek elleni védekezés és ugyanezeknek a vizeknek a hasznosítása mind jelentősebb feladattá válik. Harmati I. például felveti [36], hogy a Duna-Tisza-közén is, tehát laza talajú területeken a csapadék a talajok rossz vizgazdálkodási sajátságai miatt igen hamar összegyülemlik, vízállásokat okoz, ami a növényzetet károsítja vagy kipusztitja, az elvégzendő agrotechnikai műveleteket hátráltatja vagy lehetetlenné teszi, s végül a talaj termékenységét rontja. A Duna-Tisza-közén kb. 90 000 ha szikes talaj, 370 000 ha réti talaj és 5 000 ha láptalaj van összesen: 465 000 ha, melyek végleges és megfelelőnek mondható vízrendezésére nagy szükség van. Forgó L. megállapítja [30], hogy a mezőgazdaság fejlődésének folya - mata határozza meg a felszini vizekkel való gazdálkodás ütemét, fejlesztési irányát, mértékét, úgy azonban, hogy a felszini vizekkel való gazdálkodás fejlődésének meg kell előznie a mezőgazdaságét. Szászhelyi P. megállapításai is hasonlóak [112], Előtérbe került a hasznosítás kérdése, minél nagyobb mértékben vissza kell tartani a mező- gazdaság számára a csapadékvizeket. Ugyanakkor azonban a káros vizek elvezetésének a jelentősége egyre jobban nő, mivel a belterjes gazdálkodás lényegesen nagyobb biztonságot, a káros vizek gyorsabb elvezetését követeli meg, figyelemmel nemcsak a növények fejlődésére, hanem például a- 147 -
