Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok
Érdekes feladatot jelent a felszíni vizek előrejelzésének a feladata is. A semlyék területén a felszíni lefolyásból származó viz is figyelembe veendő. Az öblözet területének egészét tekintve azonban a talajvízből származó, és az esőzés után néhány nappal késleltetetten jelentkező felszíni viz a legvuzzosztás fro totó válsága fflfn® 30. ábra Csatorna- és talajvizállások kölcsönhatása a Fehértó-Majsai kísérleti területen jelentősebb. Ennek megfelelően kapcsolat teremthető valószínűleg a megelőző időszakok talajvizállása és a felszíni vizek képződése között. A kísérleti munka megmutatta, hogy az eddig előfordult valamennyi jelentősebb nedves időszak magas talajvizállással párosult. A legjelentősebb nedves időszakok esetében már az őszi talajvizállás is meghaladta a sok évi átlagot. Fordítva, megállapítható volt az is, hogy az átlagoknál lényegesen magasabb őszi talajvizállást általában nedves tavasz köveue. Ennélfogva a november-végi talajvíz-helyzetből 3-4 hónapi időelőnnyel következtetni lehet a tavasszal várható vizlevonulás körülményeire. Pontosabban lehet megítélni azonban a felszíni vizek helyzetét február közepén, amikor már a téli időszak első három hónapjának csapadék körülményei és a talajvíz-helyzetnek addig bekövetkezett alakulása is ismeretes. Az ilyenkor készíthető előrejelzés is még legalább egy hónapi időelőnyt ad az általában március közepe körül tetőző hullámra való felkészüléshez. 146 -
