Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok
a Tisza árvédelmi töltése, nyugat felől homokdomb-vonulatok zárják le, mig a déli és-a keleti oldalon alig észrevehető terephullámokon fut a viz- gytijtő határvonala. Domborzati szempontból a Tisza vonalát követő dombvonulat és az ezen kivtil sikság figyelhető meg. A dombok magassága csekély. A dombvonulat a siksági részt egy kisebb északi és egy nagyobb déli részre osztja. Az északi rész a Tisza árteréhez tartozik. A déli sikság magassági eltérései 1 m-en belül vannak. A vizhálózatot alkotó csatornahálózat gerince a Mirhő-Gyolcsi-főcsa- toma, amelyhez hat nagyobb mellékcsatoma csatlakozik. Az állandó jellegű mell éke satomák együttes hossza 110 km. A csatornahálózat sűrűsége tehát 1,30 km/km^. A csatornák esése alig 1-2 cm km-ként. A vizgyüjtőtérület felszínének felépítésében a felső pleisztocén és ho- locénkor üledékei játszanak döntő szerepet. Alapkőzetnek a jellegzetes alföldi kék homok tekinthető, amely az öblözet északi és nyugati oldalán a felszínre is felbukkan. A felszínre bukkanásnál a szél dünéket is épített. Az öblözet közepén a kék homok 20 m mélységben helyezkedik el, tehát 5-10 m-el mélyebben, mint az Alföldön általában. Itt ugyanis 10 m vastag agyaglencse települt, azon 5 m vastag homokos iszap, majd ugyanilyen vastagságú homokos agyag, s ezen alakult ki a felszínen látható és az öblözet nagyrészén uralkodó réti agyag, mely vályogon keresztül megy át a peremvidéki homokdombokba. Ennek a vízgyűjtőterületnek a talaj-kialakulásában is a viz játszott döntő szerepet. A viz hatásának gyakran kitett legmélyebb részeken kelet- kezteka már említett réti talajok. Efölött helyezkednek el a szikes talajok. A 88 m-es magasság felett a humuszos homokdombok találhatók. A mezőgazdasági művelés ezen kísérleti területen is a nagyüzemi gazdálkodás felé haladó. Az 1964. gazdasági évben a gabonafélék aránya 34 %, a kapásnövényeké 42 %, a legelő és évelő takarmányé 17 %, az erdő- és gyümölcsösé 5 %, az egyéb 2 % volt. A kísérleti terület berendezésekor, a kutatások alapfeltételeinek biztosítására megtiltották az öntözés bevezetését, ez a tilalom azonban nem volt tartható és ma már öntöznek egyes területeken. A területre belépő öntözővizeket azonban mérik. így a terület vízháztartásában az öntözés következtében előálló változásokat nagy vonalakban figyelemmel lehet kisérni. A területen folyó kutatások hasonló jellegűek a Kondorosi területen folytatott vizsgálatokhoz. Kiemelhetők azonban a talajfaggyal kapcsolatos vizsgálatok, és a kísérleti parcellákon folytatott lefolyási vizsgálatok. A talajfagy-vizsgálatok rámutattak arra, hogy a fagynak igen jelentős szerepe van a felszíni vizek keletkezésében. Az öblözet réti talajai fagyott állapottban gyakorlatilag vizzáróak. A lefolyási vizsgálatok parcellái 10x10 m-esek voltak, s talajuk 30-35 cm mélyen müveit, zsugorodó réti agyag. A lefolyási vizsgálatokhoz a parcellákat részben esőszer Uen látták el vízzel, részben nem porlaszt ott- 141 -
