Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok

vizsugárral adagolták a vizet. A vízborítás időtartama és a levezetendő vízmennyiség között állapítottak meg összefüggéseket. Beható vizsgálatok folytak a vizháztartási elemek hidrológiai éven belüli változásának megállapítására. Ilyen vizsgálati eredményt mutatunk be az 1962. évből a 27.ábrán.

27. ábra

Vizháztartási elemek vizsgálata a Mirhő-Gyolcsi kísérleti területen

A Mirhó-Gyolcsi kísérleti területen nyert adatok jól használhatók a felszíni vizek helyzetének fölméréséhez, és a vízrendezési tervezéshez.

A Fehértó-majsai kísérleti vízgyűjtőterület 270 km^ kiterjedésű, az Algyői vízrendszer része [ 134]. A vízgyűjtőterület zárt (28. ábra), sa kis területen folyó öntözés zavaró hatása kiküszöbölhető. Az öblözeten belül a Kömpöci szükebb kísérleti területen igen részletes vizháztartási vizsgálatok folynak.

A területen nincs állandó vízfolyás, a felszíni vizeket csatornahálózat vezeti le. A hálózat gerince a Fehértő-majsái-főcsatoma, amelyből az Algyői-főcsatorna a Tiszába vezeti a lefolyó vizeket. A főcsatornába két mellékcsatoma torkolik.

A talajvíz színe általában a terepszinthez közel helyezkedik el. Az átlagos talajvíz-mélység 1-2 m.

A vízgyűjtőterület hosszan elnyúló, a terep nyugatról (115 m) kelet felé (85 m) lejt. Az uralkodó szélirányt követő északnyugat-délkeleti irányú homokhátak sűrűn váltakoznak a köztük levő szikes mélyedésekkel.

A terület felszínének 3/4 részét finom szemcséjű homok alkotja.- 142 -