Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok

1.55. Kísérleti területek a felszíni vízrendezés szolgálatában

A felszíni vízrendezés kérdéseinek vizsgálatára eddig három kísérleti területet rendeztek be:

a Kondorosvölgyi kísérleti terület, a Mirhő-Gyolcsi kísérleti terület és a Fehértő-majsai kísérleti terület.

Ezeket a kísérleti területeket bizonyos fokig kiegészíti a "Komlősi Imre" talajvizháztartási kutatási telep, amelynek a talajvizszin változására vonatkozó megfigyelései igen jól hasznosíthatók a vízrendezési elméletek kialakítása területén. Ugyancsak kiegészíti még néhány kutatásra kisebb mértékben berendezett vízgyűjtőterület, igy a Mezőnagymihályi és a Töviskesi, amelyeken elérhető kutatási eredmények változatosabb kiindulást biztosítanak a felszíni viz vizsgálatához.

A három elitett kísérleti terület kiválasztásánál a következő szempontokat tartották szem előtt:

1. a kísérleti területek a szomszédos területektől jól elhatárolhatók legyenek,

2. a terület csatornarendszere az átlagos viszonyokat tükrözze,

3. a megfigyelési,kutatási időszak során a terület mezőgazdasági és vízgazdálkodási körülményei lehetőleg ne változzanak.

A felsorolt kísérleti területek nagyobbára megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Legfeljebb az öntözés bevezetése területén és a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés következtében kellett változásokkal számolni.

A felsorolt kísérleti területek legjellemzőbb adatait táblázatosán (26. táblázat) foglaljuk össze. A továbbiakban csak rövid jellemzésüket adjuk és a legfontosabb kutatási célokat írjuk le.

A Kondorosvölgyi 22 km2-es kísérleti terület [ 37] a legrégebbi hazai, a síkvidéki vízrendezés feladatait szolgáló kísérleti terület (25. ábra), alig 1-2 m-es magasságkülönbségekkel. Megfelel mindazoknak a szempontoknak, amelyeket az előzőekben felsoroltunk.

A csatornahálózat összes hossza 14, 5 km, a csatornákhoz csatlakozó utmenti és egyéb árkok hossza 14,9 km. A csatornahálózat sűrűsége 1,37 km/km -re tehető. A kiépítettség 18 l/s.km^ fajlagos lefolyásnak felel meg. A főcsatorna esése 12,5 cm/km.

A terület régen folyómeder volt, felszinileg tehát folyó munkája alakította. Az egykori középszakaszu folyó áradása nemcsak agyagot, de homokot is hozott. A régi medertől távolodva a homoktartalom csökken, az agyagtartalom nő és a lösz jelleg erősen kidomborodik,

A vízgyűjtőterületen Szabolcs I. és Darab K, szerint a magassági körülményeknek megfelelően három talajtípus különböztethető meg. Az ár- 137 -