Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok

26. táblázat

Kísérleti területek jellemző adatai

Megnevezés

F

km2

Kezdeti

év

Műszerek - mérési eszközök

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Kondorosvölgy

22

1954

1

15

7

1

11

36

1

MJirhő-Gyolcs

84

1957

2

13

6

2

2

4

18

4

37

8

Fehértő-Majsa

270

1961

1

26

1

1

1

1

6

1

68

3

Megjegyzések: 1 meteorológiai állomás

2 csapadékmérő

3 csapadékirő

4 hőmérő állomás

5 talajhőmérséklet mérés

6 párolgás mérés

7 lisiméterek

8 talajnedvesség mérés

9 talajvizszin-észlelés 10 vízhozam-mérés

vízmentes magasabb területeken, összhangban az előző megállapításainkkal, a régi folyami lerakódásokból infúziós löszbe átmenő kőzeten humuszos, agyagos csemozjom alakult ki, amely alatt a talajvíz 4-6 m-re található meg. A régi ártereken fekete, kötött réti talajok keletkeztek, amelyek alatt a talajvíz színe a legmagasabb, mindössze 2,5-3,5 m a terepszint alatt. A szabályozás előtt a rossz lefolyású területeken bekövetkezett szi- kesedés a szabályozás után szolonyec foltokként bukkant a felszínre.

A terület egészen ma már nagyüzemi szántóföldi művelés folyik.

A területen folyó vizsgálatok igen kiterjedtek, és elsősorban négy munkaterületre vonatkoznak. Beható hidrológiai, hidrometeorológiai, talajtani és a vízrendezést szolgáló módszertani vizsgálatok folynak. Ezekből a vizsgálatokból néhányat (a szántóföldi növénykultúrák, a művelés hatásának vizsgálata, a lefolyási tényező alakulása) az előzőekben bemutattuk. Itt még csak annyit emelünk ki, hogy különösen érdekesek még azok a vizsgálatok, amelyek a csapadéknak a talajba való beszivárgási körülményeit tisztázzák.

Időrendi sorrendben a következő kísérleti terület az 1957-ben berendezett Mirhó-Gyolcsi C109D. Ez a kísérleti terület (26. ábra) az ország alföldi részének közepe táján fekszik. A 84 km^ területű öblözetet észak felől- 138 -